Közokiratot állít ki, de kénye kedve szerint ad számlát

Megosztás Tetszik

A Cégszolgálatnak rövidíthető szervezet felel a cégnyilvánosságért a Cégközlöny szerkesztősége pedig a közleményekért, lehetőleg felelősségvállalás nélkül. Pedig csinos éves bevételt tudhat magáénak általuk a minisztérium. Mire jó ez a szervezeti rend és jelenleg mi múlik ezen?

A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nemcsak a nevében bonyolult. Feladata, hogy szervezze a cégek által közzéteendő közleményeket, cégadatokat és beszámolókat, illetve minderről kérelemre információt nyújtson. Bár hatáskörét  törvények szabályozzák, az általa kiadott információk és közzétételi igazolások életbevágóak, a szervezet  mégis az állami közigazgatási rendszeren kívül helyezkedik el, lényegében ez a korábbi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) háttérintézménye (a minisztériumot néhány napja átnevezték Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummá). A cégadatokról az IRM pecsétjét használva közokiratokat állít ki, de az azért beszedett díj nem illeték, hanem közzétételi költségtérítés.

A Cégszolgálat feladatainak teljesítéséhez az állam felhatalmazást adott, hogy pénzt gyűjthessen. Tizenötezer forintot kap a minisztérium a Cégszolgálat működése folytán a cégeljárási folyamatban zajló bejegyzésért. A beszámoló közzétételéért egységesen 3 ezer forint, a Cégközlönyben megjelenő kötelezően előírt és önkéntes közleményekkel kapcsolatban pedig az alábbi költségek merülnek fel:

- jogi személyek esetén 25 ezer forint, változásbejegyzéskor 15 ezer forint,
- más cég esetén 14 ezer, illetve 7 ezer forint.

Ebből évente több milliárdos nagyságrendű bevételhez jut a minisztérium, ami nyilvánvalóan szükséges is a rendszer működtetéséhez. Fenn kell tartani az elektronikus bejelentési és hozzáférési rendszert, hiszen ez is részben a Cégszolgálat körébe tartozó feladat, működtetni kell a Cégközlöny szerkesztőségét, amely hiteles adatokkal szolgálja ki a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadót. Az itt megjelenő Cégközlöny immár elektronikusan is megjelenő adatait használják egyedi és disztribútori szerződések alapján a különböző üzleti alapon működő szolgáltatók, amelyek a céginformációkat eljuttatják a felhasználókhoz.

A számviteli beszámolók közzététele az elkövetkező hónapokban kritikus jelentőséggel fog bírni. A beszámoló közzététele sem közigazgatási folyamat, ezért a 150 napos törvényi határidő május 30-a, vasárnap volt. A későbbi sikeres közzététel késedelme kapcsán nincs helye közigazgatási vagy adóeljárási bírságnak, a folyamatot a törvény úgy bünteti, hogy az APEH általi adószám-felfüggesztést rendeltet el. Az adóhatóság együttműködik a közzététel nyomon követésében, bár azt, hogy ez miként történik azt a törvény nem szabályozza. Annyi viszont bizonyos, hogy az adóhivatal automatikusan értesül a beküldésekről, viszont a hibás adatokat nem biztos, hogy kiszűri. Különösen fontos ezért, hogy a közzététel során a nyomtatványba és a csatolt PDF állományokba azon adószámok és cégjegyzékszámok kerüljenek, amely cégről szó van. A hibás közzétételeket jelezni lehet a [email protected] címen egy szkennelt levéllel, de a helyes közzétételt ez nem pótolja.

A rendszer működésének néhány érdekes és fontos sajátossága van. A Cégközlöny - mivel nem közigazgatási hivatal - a megjelent közlemények szerkesztésével és megjelentetésével kapcsolatban semmilyen felelősséget nem vállal, pedig az átalakulások, osztalék-felvétek kapcsán egy-egy elírás, hiányzó vagy téves adat, lelassíthatja a folyamatot, hiánypótlást, többletköltséget és így kárt okozhat. A Cégközlöny és a Cégszolgálat azonban nem vállal felelősséget, eljárásuk során arra hivatkoznak, hogy a közigazgatáson kívüliek. A Cégközlöny még ügyfélszolgálatot sem tart fenn, telefonon is szinte lehetetlen elérni a szerkesztőséget.

A beszedett díjak kapcsán a cégeljárásban és a közleményekért fizetett díjakról a szervezet nem ad ki számlát, míg a beszámoló közzétételi költségtérítéséről igen. Idén ezeket már elektronikusan küldik ki, amelyek rendre meg is jelennek a beküldő ügyfélkapuján az értesítési tárhelyen. Ha a beszámoló közzétételekor keletkezik számla, akkor vajon a céggel kapcsolatban megjelenő közlemények díja tartalmaz általános forgalmi adót vagy sem? A számlát a minisztérium bocsátja ki, a rajta szereplő adószám is a minisztériumé mégis egyfajta szabályozott, de nem szerződött szolgáltatásról van szó, ahol a panasznak nincs helye. A kérdés évek óta lebeg és összefüggésben áll azzal, hogy a Cégszolgálat és a Cégközlöny igyekszik elkerülni a közigazgatási státuszt, nehogy közigazgatási eljárásban okozott kárért felelősségre lehessen vonni.

Ruszin Zsolt