hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Manipulált számlázószoftverek avagy hogy csalnak adót a magyarok?

  • adozona.hu

A görög válság során napvilágot látott jó néhány adóelkerülési módszer. Bár a magyar adórendszer 10 évvel a görög előtt jár, adóeltitkolásért nem kell a szomszédba mennie. Összeszedtünk néhány példát, szemléltetve a hasonlóságokat és a különbségeket.

A görögök az önadózást vitték  túlzásba, ami két területen is aluladóztatást eredményezett. Megadóztatták az úszómedencéket, de az adózók csak minden ötvenediket vallották be. Emellett bizonyos foglalkozásoknál (újságosok, taxisok) nem volt nyugtaadáshoz kötődő bevétel-számítás. Ezekben az esetekben az érintett annyit vallott, amennyit gondolt. Athén egyik elit kerületében az orvosok közel egynegyede évi tízezer euró jövedelmet vallott be, ami még a lakhatási költségekre se lenne elég. Nincs vagyonosodási vizsgálat se, ha mégis valaki egy ilyenbe keveredne, Görögországban a várható következményt borítékolni lehetne: a bírságból befolyt összeg mindössze egyharmada jutna az adóhatóságnak, a másik harmadot az adóellenőr kapná, a fennmaradó rész pedig a renitens adózó zsebében maradna.

Szerencsére a magyar adórendszer 10-15 évvel a görög előtt jár, hiszen ezek a problémák a kilencvenes években voltak hazánkra jellemzőek. A jogalkotás évek óta igyekszik a kiskapukat bezáró jogszabályokat alkotni és a minimális adófizetésre ösztönzőleg hatni. Ilyen intézkedés volt az elvárt adó bevezetése is, amely pótlólagos nyilatkozat mellett mellőzhető és adóhatósági ellenőrzés is fenyeget, ha a nyilatkozat alapján kockázatosnak minősül a cég. Az elvárt adót - amely a társasági adó és a vállalkozói jövedelemadó szabályain keresztül érvényesül - a bevétel anyagköltségekkel és közvetített szolgáltatásokkal való csökkentése utáni alapra vetik ki és a mértéke két százalék. Az igyekezet a minimális adó megfizettetésére még akkor is nevelő hatású, ha lehetőséget kínál arra, hogy a jóval többet adózók is erre a szintre „szállítsák le” az adózásuk mértékét, mondván: a kockázati körön kívül lenni bőven elég, azon túl minek több adót fizetni.

2002-2006 között olyan jogszabályok születtek (eva, ehko), amely átalányadózással igyekezett úrrá lenni az adóelkerülésen. Az egyik budapesti színház vezetőjének közismert adózási ügye jól jelezte, hogy igencsak elharapódzott a fiktív számlákra épülő könyvelés. Ennél a jelenségnél jóval fontosabb probléma, hogy a bevétel-eltitkolás még mindig nehezen szűrhető ki a kiskereskedelmi forgalomban és a lakosság felé irányuló szolgáltatás terén. A téma kapcsán több irányban is történt lépés.

Egyrészt a görög viszonyok között meglehetősen ritka próbavásárlást olyan területeken is alkalmazzák Magyarországon, mint a taxiszolgáltatás, vagy a nőgyógyászat. A vendéglátóipar terén pedig más olyan menetrendszerű a próbavásárlás és a foglalkoztatási vizsgálat, hogy már nincs ilyen étterem, vagy büfé, ahol nem készülnének tudatosan a revizorok megjelenésére. Másrészt 2009 során a háztartási adókedvezmény és a nyugtavásárlás kapcsán meghirdetett állami milliós jutalomsorsolás is javíthatott a helyzeten.

A magyar mikrovállalkozások közben boltjaikban nem regisztrált pénztárgépeket ütögetnek annak az egynek a kivételével, amelyet adóellenőrnek látszó személy feltűnésekor használnak. Manipulálják a pénztárgépszalagokat és számlázó-szoftvereket, gyakran eltűnik a készlet egy része, vagy az hirtelen eladhatatlanná válik és leírásra kerül, esetleg elpárolog. Sőt, a kereskedelemben még az is előfordul, hogy eltördelik a beszerzési számlákat, hogy az eltitkolt forgalommal arányosan dobhassák azokat a kukába. Ha meg muszáj minden bevételt kimutatni, akkor a havi átlagban egy leleplezett számlagyártól biztos jutott bizonylat ahhoz, ahhoz a céghez, ahol nem kívánnak adót fizetni. Az adóhatóságunk nemcska a folyamatosan veszteséges, szinte értelmetlenül működő vállalkozásokat vizsgálja a hivatalhoz bevallott adatok elemzésével, de  más hivatalokkal közreműködve már fantázianevek szerint vizsgálódik a nyilvános értékesítési helyszíneken. Így hozhat plusz adóbevételt a „kánikula”, a „csillagszóró”.

Az adórendszerünk ellenőrzési színvonala egyáltalán nem megfelelő szintű, hiszen a becslések szerint még mindig magas az adórendszeren kívül szerzett bevétel. Ezeket a bevételeket azonban a nemzetközi együttműködés és jogsegély is feltárhatja, ha az külföldre kerül. Ha az eltitkolt jövedelmet belföldön költik el és abból értékpapírt, ingatlant, vagy járművet vásárolnak, esetleg tőkét emelnek, vagy tagi kölcsönt nyújt anak a renitens honfitársaink, akkor előbb, vagy utóbb az adóhatóság adatfeldolgozó és kiválasztó rendszere kimutatja, hogy nincs adózott forrása a szerzett javakra akkor vagyonosodási vizsgálatra kerülhet sor.

A szokatlanul nagy eljárási szabadság mellett zajló becslés az APEH egyik leggyűlöltebb módszere, hiszen általa azok is pórul járhatnak, akik valóban nem titkoltak el jövedelmet. A társadalmi hatás azonban jól látszik: változóban van az adócsalás és az adózás társadalmi megítélése, még akkor is, ha ez a változás lassabb, mint amilyen lehetne. A megoldás az alacsonyabb adóztatás, a kiskapukat kizáró adóztatási technikák és a rugalmasabb, a lényegre koncentráló adóellenőrzés lenne.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

T1041 nyomtatvány kiadása

Széles Imre

tb-szakértő

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink