adozona.hu
Áfa és garanciális javítás: áttörés vagy alkotmánysértő helyzet?
//adozona.hu/archive/20100513_kpmg_garancialis_javitas_apeh
Áfa és garanciális javítás: áttörés vagy alkotmánysértő helyzet?
Egy gépjárműipari ügyfél megbízásából az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságával egyeztetett nemrégiben a slágertémának számító garanciális javítással összefüggő áfakötelezettségről a KPMG. Mi lett a megbeszélés vége? Kosztolányi Tamás, a szenior adómenedzsere kommentál.
Nagyon röviden vázolnám a téma múltját. Emlékeim szerint a Pénzügyminisztérium kezdettől fogva azt vallotta, hogy a garanciális javítás keretében végzett tevékenység az adóalany gazdasági tevékenységének része, amely az eredeti termékértékesítés hibáinak kiküszöbölésére irányul. Ez a tevékenység tehát áfaszempontból nem önálló teljesítés, nem önálló ügylet, hanem egy korábbinak a része, hiszen még a termékértékesítéskor vállalta az eladó a kellékszavatosság keretében, hogy a termék egy meghatározott ideig hibátlanul fog működni. Ha mégsem, akkor megjavítja.
A garanciális javításkor ezért tehát nincs újabb számla, mert nem önálló teljesítésről beszélünk, hiszen az eredeti számla már magában foglalta az esetleges helytállást a hibákért. Ezért újabb áfakötelezettség sem kapcsolódik a garanciális javításhoz.
Ennek ellenére az adóhatóság gyakran arra kényszerítette az adózókat, hogy áfás szolgáltatásként kezeljék a garanciális és hasonló tevékenységeket hol alappal, hol anélkül. Az áfát azokra a térítésekre kellett felszámolni, amelyet a gépjárműkereskedő kapott a vele szemben helytállásra kötelezettől, jellemzően a generálimportőrtől.
Az adóalanyokban fokozódott az igény az egységes jogalkalmazás iránt. Az állásfoglalások tömege alapján úgy tűnt, hogy az áfakörön kívüli értelmezés a követendő. Amikor is 2006-ban a Legfelső Bíróság garanciális javítás témában véglegesen kimondta az áfakörön-kívüliséget, de hozzátette, hogy ezért a javításhoz kapcsolódó bejövő áfa nem vonható le - ezzel újabb felbolydulást idézett elő.
Szakmai körökben nem volt vitás, hogy a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az áfalevonás szempontjából téves következtetést tartalmaz. A hatóságokkal folytatott informális megbeszéléseink is ezt erősítették meg. A gondot azonban az jelenti, hogy nem egy konkrét rendelkezés helytelen értelmezéséről van szó, hanem egy rendszerbeli félreértésről. Így az igazságszolgáltató hatalom és végrehajtó hatalom közötti értelmezési különbséget még jogalkotási aktussal is nehéz lett volna helyretenni.
Az újabb állásfoglalás-kérések nyomán 2009-ben az APEH központi hivatala már bocsátott ki olyan állásfoglalást, amelyben az adóhatóság kimondta, hogy a levonási jogot az általános szabályok szerint lehet gyakorolni, azaz nem korlátozott a garanciális javítások esetén. A most kézhez kapott, a KPMG-nek címzett állásfoglalás ezen túlmegy és kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „A hivatalos pénzügyminisztériumi álláspont nem osztja a LB véleményét, mivel a garanciális javítást adólevonásra jogosító gazdasági tevékenység körébe tartozó ügyletként ítéli meg”, továbbá „az adóhatóságnak a hivatalos pénzügyminisztériumi álláspontot kell irányadónak tekintenie.”
Véleményem szerint ez az álláspont nemcsak adószakmailag helyénvaló, de nagyon bátor is. Sokáig az volt a félelmünk, hogy a végrehajtó hatalom még egy nyilvánvalóan téves LB-ítélet is követni fog. De úgy tűnik, nem teszi. Alkotmányossági szempontból reméljük, a helyzet azzal oldódik meg, hogy a bíróságok sem követik az említett téves LB-ítéletet.
Kosztolányi Tamás
szenior adómenedzser