hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Több tízezret spórolhatunk a májusi adóbevallással

  • adozona.hu
2

Azzal, hogy megismertük az adójóváírásra vonatkozó legfontosabb szabályt az adóelőlegnél, mindjárt havi 15 100 forinttal több lehetett a nettó fizetésünk. További 10 ezreket jelenthet pluszban a pénztárcánknak a májusi adóbevalláskor.

Év végén, az adóbevallásban már nem kell nyilatkozatban kérni az adójóváírást, akkor már automatikusan jár a törvény szerint számított összeg. Ezért mindenkit azzal nyugtattak meg most márciusban, hogy aki nem kéri évközben, vagy csak részben kéri az adójóváírás adóelőlegnél történő figyelembevételét, annak az adóhatóság jövőre egy összegben visszautalja az adójóváírást. Viszont megérett a helyzet arra, hogy ismét okosabbak legyünk az adójóváírás számításával kapcsolatosan.

Mi az alapprobléma?

Az évközben az adóelőlegnél figyelembe vett adójóváírás az esetek 90 százalékában nem egyezik meg az évvégi adóbevallásban érvényesíthető adójóváírással. Minden munkavállaló évvégén kap a munkáltatójától egy jövedelemigazolást. Ezt hívják M30-as igazolásnak. Ezen a munkáltató többek között feltünteti az adójóváírásra jogosító hónapok számát, és az év közben figyelembe vett adójóváírás összegét. Aki elfogadja az APEH „segítségét” és a 0953-as személyi jövedelemadó nyomtatványkitöltő programjával készíti el az adóbevallását, az a következő problémával találkozik az adójóváírás sor (0953-B lap 30.) kitöltésénél.

A jövedelem adatok megadása után az adózó az M30-as igazolásról beírja a jogosultsági hónapok számát. Ezt követően a c) oszlopban megjelenik egy keretben pirossal egy összeg. Valójában ez az adójóváírás törvény szerint járó pontos összege. Aki elhiszi az APEH-nak, hogy nyomtatványkitöltő mindössze az elszámolható legnagyobb összeget számítja ki, de az adózó nyugodtan ennél kevesebbet is beírhat, az ebben az évben immár másodszor jár pórul az adójóváírás miatt.
Ha beírjuk a 30. sorba az M30-as lapon lévő összeget, akkor két dolog történhet. Ha nagyobb összeget írunk be, mint ami a keretben van, akkor az ellenőrző program hibát jelez. Ha viszont kevesebbet, akkor azt a nyomtatványkitöltő nem tekinti hibának. Magyarul, aki nem ismeri az adójóváírás év végi elszámolásának módját, az pórul járhat.

Az APEH kitöltési útmutatójába idén még bekerült egy mondat: „Fontos! Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor.Tájékoztatjuk, hogy ebben az esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.”

Az adózókban fontos lenne tudatosítani, hogy az adójóváírás nem adókedvezmény. A 0953-as bevallásban valójában háromszor kell adót számítani:

• először kiszámítja a program a számított adót: 27. sor.
• a számított adót csökkenti az adójóváírás és például a nyugdíj adója. Így kapjuk az összevont adóalap adóját: 34. sor.
• ezt követően számolhatjuk el az adókedvezményeket legfeljebb a 34. összegéig. Így kapjuk az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adót: 36. sor

Az adókedvezményeknél valóban van döntési lehetősége az adózónak, hogy igénybe veszi vagy nem az adókedvezményt. De ahogy a nyugdíj adójánál sincs mérlegelési lehetősége, úgy az adójóváírás összegénél sincs. Ezek mindegyike egy úgynevezett számított mező. A kitöltési útmutató mondata, miszerint „Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor” egyszerűen nem igaz!

A kitöltési útmutató idevonatkozó második mondata: „Tájékoztatjuk, hogy ebben az esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.” sajnos, szintén nem igaz, mert a bevallás benyújtása után az adózónak már nincs lehetősége önellenőrzéssel kijavítani az adójóváírás összegét. Javítani ugyanis csak hibát lehet, de az adóhatóság nem tekinti hibának, ha az adózó saját maga kárára tévedve tér el a törvényi rendelkezéstől. Az a rész pedig, hogy az adóhatóság egyeztetni akar a törvénybe rögzített „adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.” szerepzavarra utal, ugyanis a törvénytől való eltérésről, módosításról csak a parlamentnek van joga dönteni. Az adóhatóságnak csak arra van lehetősége, hogy végrehajtsa a jogszabályokat.

Önellenőrzés és az utólagos adómegállapítás

Az önellenőrzést akkor nyújthatja be az adózó, ha saját maga jött rá hibájára még az adóhatósági ellenőrzés előtt. Ha a hibára az adóhatóság jön rá, akkor az adóhiány megállapítása mellett, adóbírságot és késedelmi kamatot is kell fizetnünk. Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: „Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg”. Amikor a kitöltési útmutatóban az adóhatóság pont azt írja le, hogy lehetőség van a kiszámított adójóváírásnál kevesebbet igénybe venni, ezzel kizárja az önellenőrzést.

De akkor miért kell zaklatni a magánszemélyt azzal, hogy még be is hívja az adóhatóság. És itt a kör bezárul. Ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény egy másik rendelkezése szerint, ha az adóhatóság a bevallásban számítási hibát vagy elírást talál, akkor azt hivatalból ki kellene javítania. Azzal, hogy nem tekinti hibának azt, ha az adózó saját kárára téved, mentesíti magát attól, hogy visszautalja az adózónak járó adójóváírást. De most még bevallás előtt vagyunk.

Van megoldás

A legegyszerűbb az lenne, ha a 0953-as nyomtatványkitöltő az adójóváírás összegét kiszámítaná ugyanúgy, mint a munkáltatók által használt M29-es nyomtatvány kitöltő programnál. Az M29-es nyomtatványkitöltővel a munkáltatók készítik el a személyi jövedelemadó bevallást. Míg a magasabb adózási ismeretekkel rendelkező bérszámfejtőkkel, könyvelőkkel nem meri eljátszani az APEH, hogy a törvényi előírásnál kevesebb adójóváírás is igénybe vehető, addig az APEH által adózási kérdésekben tudatlannak tekintett magánszeméllyel megteszi.Tehát több adót számíthat ki a 0953-as nyomtatványkitöltő, mint az M29-es nyomtatványkitöltő, pedig ugyanazon alapadatokból, ugyanolyan törvényi szabályozás alapján számolnak.

Év végén az adójóváírás egy számított összeg. Nem az M30-as igazoláson lévő adójóváírás összeget kell beírni, hanem a 0953-as nyomtatványkitöltő 30. sor c) oszlopába piros számjegyekkel írt értéket írjuk át a b) oszlopba, mert ez a törvény szerint járó pontos összeg.

2010-ben, aki nem kéri az adójóváírás évközi figyelembe vételét és elhiszi, hogy az APEH majd egyben visszautalja (2011-ben), annak az 2010-es M30-as igazolólapján valószínűsíthetően 12 jogosultsági hónap és nulla forint adójóváírás szerepel majd. Ha a dolgozó beírja majd a 1053-as bevallás 30.sorába a 12 jogosultsági hónapot és a b) oszlopba a nulla forintot, az pontosan 181 200 forinttal több adót fog fizetni 2010-re, mint amennyi a törvény szerint és az „elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentése” után járna neki! Az adójóváírás 2009-re járó legnagyobb összege 136 ezer forint. Hogyan magyarázható meg, hogy ezt a hibát az APEH már 2006-ban elismerte, mégse tett semmit?

Angyal József okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
mókamiki

2010-ben, aki nem kéri az adójóváírás évközi figyelembe vételét és elhiszi, hogy az APEH majd egyben visszautalja (2011-ben), annak az 2010-es M30-as igazolólapján valószínűsíthetően 12 jogosultsági hónap és nulla forint adójóváírás szerepel majd. Ha a dolgozó beírja majd a 1053-as bevallás 30.sorába a 12 jogosultsági hónapot és a b) oszlopba a nulla forintot...

De ki az a hülye aki ezt így csinálja?
Nem is értem mi ennek a cikknek az értelme. Aki magának csinálja az adóbevallást, az ezt úgyis tudja és nem nulla forintot ír be. Aki meg nem tudja, miért csinálná maga a bevallást?

Kovács Péter

Még szebb ennél az, atény, ha ha valaki pl. nyugdíj mellett dolgozik néhány hónapot, már jóval 2 762 ezer alatt sem jár adóvisszatérítés.
(Eleve úgy vették a t. törvényalkotók, mintha a nyugdíj alapját a delikvensek fekete munkával offshor-ban vagy legalább nagy részben ügyeskedéssel szerezték volna meg.)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Transzferár-nyilvántartás piaci adatainak a frissítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Motor bérbeadása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Art. 225. § értelmezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink