adozona.hu
Változások 2010: mire kellett egy nap alatt felkészülni?
//adozona.hu/archive/20100127_munkanelkuli_jaradek
Változások 2010: mire kellett egy nap alatt felkészülni?
Az adótörvények változásaival a cégek legelőször a kilépő dolgozók kapcsán találkoznak. Egy január 3-án kilépő dolgozó három januári napjára már a 2010-es adó- és járulék szabályokat kell alkalmazni. Mi változik, hogyan és miért?
Az adótörvényekre legalább 45 napos felkészülési időt kell hagyni. Ez viszont – úgy tűnik - nem vonatkozik a rendeletalkotókra. 2009. december 30-i kihirdetéssel ugyanis hatályon kívül helyezték a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazoló lapról szóló 4/1997. MüM (Munkaügyi Minisztérium) rendeletet és megalkották „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról” szóló a 34/2009. (XII.30.) SZMM (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) rendeletet. Így a felkészülésre a rendeletalkotó meghagyta szilveszter napját. Ez azzal járt, hogy a január elején állás nélkül maradók hiába siettek a munkaügyi központokba. A munkaügyi központok „visszadobták” a 2009-es szabályok szerinti igazolólapot.
Az igazolólapnak nem csak a jogszabályi háttere, hanem a tartalma is jelentősen megváltozott. Fel kell rajta tüntetni például a munkáltató TEÁOR számát is. Néhány fontosabb pontja:
16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapja (az időszak kezdete)
17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft)
18. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától, a jogviszony utolsó napjáig tartó időszakban azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma)
A rendelet (igazolólap) kitöltési útmutatójára nincs egyszerűbb kifejezés: „silány”. A szövegezéséből kitűnik, hogy az eddigi átlagjövedelem helyett egy időszak halmozott járulékalapját kell megadni. Az időszak kezdeténél (16.pont) kérdésként merül fel, hogy csak az adott munkáltatónál eltöltött idő eshet bele (például évközi belépő) vagy előző munkáltatónál keletkezett járulékalapot is fel kell tüntetni.
A rendeletalkotó tudomást sem vesz arról, hogy olyan adatokat kér, amelyek a havi elektronikus adatszolgáltatás révén az adóhatóságnak rendelkezésére áll. A munkáltatónak csak a kilépés napját tartalmazó törthónapról kellene adatot szolgáltatnia.
Bár a szlogenekben már van szolgáltató adóhatóságunk, valójában nincs. Ha lenne, akkor a fenti igazolásnak csak a tört havi adatokat kellene tartalmaznia, már rég nem lenne Nyenyi adatszolgáltatás, régen megszűnt volna a kilépő dolgozó adatlapja, mely semmi más célt nem szolgál, minthogy a munkáltatók egymást tájékoztassák az éves halmozott jövedelemadatokról. Az M30-as év végi igazolást is az APEH-nak kellene szolgáltatnia (egyszerűsített bevallás helyett), az év közben - akár több kifizető által - benyújtott havi adatszolgáltatás alapján. Ugyanígy felesleges adminisztrációt jelent a cégeknek az igazolások az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapokról. Ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.
Azért a remény még él. Történt egy változás 2010-re ami csökkenti a felesleges adminisztrációt: már nem kell a rendszeres jövedelmet kifizetőnek a magánszemély kifizetési jegyzékén számot adnia az előző havi utalt adókról és járulékokról. A jogalkotó rájött, hogy ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.
Angyal József okleveles adószakértő