hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A láthatatlan, ingyenes szolgáltatások kockázatai

  • dr. Marosi Andrea

Habár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelveinek hetedik fejezete behatóan foglalkozik annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy mely esetekben történik csoporton belüli szolgáltatásnyújtás, néhány ügylet még így is elkerüli a cégek és tapasztalt tanácsadóik figyelmét.


A „nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződés alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt”. mondja a 18/2003-as pénzügyminisztériumi rendelet. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás elkészítésének első lépéseként tehát ezeknek az ügyleteknek a feltárását végzi el minden adózó. A fent hivatkozott, ellenőrzött ügyletek a kapcsolt felek kilétének felmérése után a számviteli nyilvántartásokból szűrhetők le leggyorsabban, hiszen itt minden tárgyévi teljesítéssel kiállított és beérkezett számla rögzítésre kerül. A tapasztalt tanácsadó mindezt kiegészíti néhány, a társaság finanszírozására, valamint különleges, csoporton belüli szolgáltatásnyújtásra, ingyenes átadásra vonatkozó rutinkérdéssel, és ezzel befejezettnek tekinti az ügyletek körnek felmérését.

Mindez azonban sok esetben nem elég. Azok az ingyenesen nyújtott szolgáltatások, amelyek megvalósulásának nincs kézzelfogható nyoma, a legtöbb esetben a jóhiszemű adózónak sem jutnak eszébe, ámjelentős adókockázatot hordoznak magukban.

Kezességvállalás, avagy az állatorvosi ló esete
Az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokról az adózásban jártas szakembernek elsőként az internet-, telefon- és ingatlanhasználat jut eszébe, mint sokszor látott kockázati tényező. Ezek mellett számos olyan szolgáltatás is létezik, amelyek hasonló, vagy nagyobb veszélyt hordoznak magukban, csak a társaság működésében jártas ember előtt nem jelennek meg közvetlenül. Ilyen szolgáltatás például a kezességvállalás.

Azokban az esetekben, amikor egy multinacionális vállalatcsoport magyarországi csoporttagja bankhitellel finanszírozza eszközeit, fedezetként – vagy kiegészítő fedezetként – sok esetben anyavállalata készfizető kezessége áll. Annak eldöntésében, hogy a kezességvállalás szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, az OECD irányelvek idevonatkozó rendelkezései szolgálhatnak támaszul. A transzferár irányelvek szerint az,„…hogy történik-e csoporton belüli szolgáltatásnyújtás, amikor egy csoporttag, vagy csoporttagok számára egy másik csoporttag valamilyen tevékenységet végez, attól függ, hogy a tevékenység jelent-e az adott csoporttagnak olyan gazdasági vagy kereskedelmi értéket, amely révén javíthatja üzleti pozícióját.”

A kezességvállalás egyértelműen javítja a hitelfelvevő üzleti pozícióját, hiszen e fedezet nélkül vagy magasabb kamatterhek mellett jutna finanszírozási forráshoz, vagy hitelképtelen lenne. Ezt támasztja alá az OECD irányelv következő mondata is, amely szerint az üzleti pozíció javulásának kérdése „…úgy dönthető el, hogy megvizsgáljuk, vajon hasonló körülmények között egy független vállalkozás hajlandó lett volna-e fizetni a tevékenységért, ha azt számára egy független vállalkozás végezte volna el.”

A hitelképtelen, vagy magas költségekkel finanszírozható cégek mindaddig hajlandóak lennének egy független cégnek fizetni a kezességvállalásért, amíg ennek költsége alacsonyabb a finanszírozási terhekben e fedezettel elért megtakarításnál.

Mindezek alapján kimondható, hogy a csoporton belüli kezességvállalás – ami mindössze egy független féllel megkötött hitelszerződésben jelenik meg – szolgáltatásnyújtásnak minősül, így transzferárazási szempontból releváns ügylet.

A láthatatlan szolgáltatások kockázatai
A fent bemutatott, ingyenesen nyújtott szolgáltatások ugyanazokat a transzferárakhoz kötődő kockázatokat hordozzák magukban, mint bármely más ellenőrzött ügylet. A kapcsolódó transzferár-nyilvántartás készítésének elmulasztása mindkét szolgáltatásban résztvevő fél esetében magával vonja a 2 millió forintos mulasztás bírság kiszabását, valamint az adóhatóságnak lehetősége nyílik az elsődleges (adóalap)módosításra, ami – példánkban a kezességvállalónál – adóhiányt jelent. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ingyenesen nyújtott szolgáltatás piaci értéke függetlenül a transzferárakhoz kapcsolódó korrekciótól adóalap növelő tétel, ami azonnal megduplázza a megállapítható adóbírság és késedelmi pótlék alapját.

A láthatatlan szolgáltatások feltárása, kezelése
Az ingyenesen nyújtott, transzferáras kockázatokat magukban hordozó szolgáltatások feltárása nem hétköznapi feladat. A vizsgált szervezet, sok esetben teljes cégcsoportok működését kell áttekinteni és megérteni ahhoz, hogy e nehezen felismerhető ügyletek előkerüljenek.

Kerényi Máté Fülöp
Kolchis Kft.



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Transzferár-nyilvántartás piaci adatainak a frissítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Motor bérbeadása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Art. 225. § értelmezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink