hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Öröklési illeték, avagy a halál adója

  • adozona.hu

Az alkotmány szerint mindenki jövedelmével és vagyonával arányban, törvények keretei között köteles a társadalom közös költségeihez hozzájárulni. A közteherviselésnek ezzel az alapelvével mindenki egyetért, ellentmondás hiányában legalábbis erre következtethetünk. Az ellenvélemény a részleteknél tapasztalható. A különböző adónemek magasnak ítélt mértéke miatt az „ezeknek nem adózunk” szlogennel (mindegy, hogy ki van hatalmon), „úgyis ellopják” feltételezésekkel szeretik az adózási szabályokat megkerülni azok, akik nem elég öntudatos polgárai hazájuknak. A most górcső alá vett szemlélet nem ilyen.

Vannak, akik az öröklési illetéket elvi okokból tagadják, a „halál adója” méltánytalanságát emlegetve. Érdemes a populista jelszavak mögé nézni, vajon az adórendszer egészét vizsgálva, a létező összefüggések mentén mennyire lehet helytálló egy ilyen következtetés. 

Öröklési illetéket hazánkban 1852 óta szednek, még a Ferenc József által kiadott pátens alapján. Érdekes, hogy a Monarchia utódállamaiban csak mi tartottuk meg az illeték elnevezést, még Ausztria is öröklési adót vet ki az örökösökre. Igaz, Szlovákia a közelmúltban megszüntette ezt a fajta elvonást, de a többi ország, köztük a fejlettebbek megtartották. Miről is van szó? Akárhonnan közelítjük meg a kérdést, az öröklés – igaz, sajnálatos esemény kapcsán, de – ingyenes vagyonszerzés. 

A szegény ember valószínűleg nem örököl semmit, az átlagember legfeljebb egy lakást, a jómódú már több ingatlant, drága autót, nyaralót, esetleg bankbetétet, részvényeket, ékszereket, jól jövedelmező vállalkozást, földet, jachtot, "paripát". Más ezért megdolgozik: munkajövedelmét megadóztatják (most már a minimálbér után is kell havi 1080 forint személyi jövedelemadót fizetnie!), s az adózott pénzéből vásárolja meg. Az örökös ingyen jut hozzá (ezért sem mindegy, ki hova születik). Az ő közteherviselésben való részvétele az ingyenes vagyonszerzés után felveti az adóztatás lehetőségét, mint ahogy már másfél évszázada működik ez az elvonási szisztéma. 

Ha átlagos esetben egy polgár örököl egy lakást, annak illetéke 2,5 százalék (feltéve, hogy az örökösre eső érték nem haladja meg a 18 millió forintot). Ez az igen kedvezményes kulcs a szülő, gyerek, házastárs, szülő nélküli unoka esetében irányadó. Az alacsony elvonás azt ismeri el, hogy a vagyon képződésében indirekt módon az együtt élő család is részt vett; ha lakásra gyűjtöttek, akkor mindannyian lemondtak, lemaradtak valamiről. A túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megszerzése illetékmentes. Kiskorú örökös esetében az illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig meg sem kell fizetni. Amennyiben lakótelket örököl valaki és vállalja, hogy lakóházat épít rajta négy éven belül, ő is mentesül az illeték megfizetése alól. Amennyiben kiskorú gyerektől örököl a szülő, a törvény mellőzi az illetékfizetést. 

Ha valamely esetben még ez az illeték is túl méltánytalannak bizonyulna (lehetnek ilyen, előre nem definiálható esetek), a magánszemély kérheti a jogszerűen megállapított illeték méltányosságból történő elengedését. Ezt az adóhatóság akkor teljesíti, ha az illeték megfizetése „az örökös és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti”.  Az alapeset megítéléséhez még azt is tudni kell, hogy az öröklési illeték alapja a hagyaték tiszta, terhekkel csökkentett értéke. Amennyiben az ingatlant bankkölcsön terheli, azt le kell vonni az illeték alapjából. Az ingatlan forgalmi értéke az a pénzben kifejezett érték, amelyet elidegenítéskor árként általában megér. Ha tehát az örökös a megörökölt ingatlant eladja, az eladási ár és a szerzési érték közötti különbsége után kell jövedelemadót fizetnie. 

Ez a szabály az örökölt ingatlant úgy kezeli (helyesen), mintha az ingatlant adózott pénzéből vásárolta volna az örökös, csupán nem adót, hanem illetéket fizetett utána. Vannak persze az átlagosnak gondolt eseten (egy normál méretű lakást örököl egy-két gyerek) kívül más örökségek is. Ha a lakás terhekkel csökkentett értéke meghaladja egy örökösre jutóan a 18 millió forintot, az afeletti részre már 6 százalékos az illeték mértéke, a 35 millió forint feletti részre 11 százalék. Más hozzátartozóknál (ahol a közreműködés a vagyonképzésben általában áttételesebb) már 6-8-15 százalékos, sávosan progresszív illetéktábla alkalmazandó, nem közeli hozzátartozóknál, „idegennél” pedig 8-12-21 százalékos elvonással számolhatunk. Ha az örökség tárgya nem lakás, hanem valami más (garázs, nyaraló, részvény, jacht), már sokkal magasabbak az illetékkulcsok, mivel ezekben az esetekben nem az elsődleges életszükségletet kielégítő lakásról van szó. A termőföld öröklésénél az illeték felét, családi gazdálkodónak egynegyedét kell fizetni. Ez alighanem találkozik a társadalom igazságérzetével (ha van ilyen).

Egyébként az ilyen illeték is elengedhető méltányosságból. Az elnagyolt bemutatásból látható, hogy a törvényalkotó meglehetősen differenciáltan, számos szempontot mérlegelve és érvényesítve határozta meg a közteherviselés módját, mértékét. Ennek ellenére bizonyára van mit javítani a szabályozáson. Nehezen érthető, hogy például a kft.- és a bt.-üzletrész öröklése illetékmentes, a részvényé viszont illetékköteles. Furcsa, hogy a takarékbetét öröklése után nem kell illetéket fizetni, a 300 ezer forintnál nagyobb készpénzösszeg után pedig kell. Más kérdés, hogy a készpénzt ki vallja be. Ha tehát a bírálat szerint léteznek a rendszerben újraértékelésre szoruló kérdések, akkor ezzel egyet kell érteni. Azzal már aligha, hogy bármekkora vagyon öröklése mentesüljön minden közteher alól akkor, amikor még a minimálbér adójára, járulékára is rászorul a társadalom. Amennyiben az államháztartás le tud mondani évi kb. 13 milliárd forint bevételről (nagyjából ennyi az öröklési illeték-befizetések összege), talán más adó csökkentésével vagy néhány úgynevezett bagatell adó megszüntetésével helyesebben teszi ezt. Persze, ez csak magánvélemény. 

Vámosi-Nagy Szabolcs
Ernst & Young
adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szülői pótszabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink