adozona.hu
Kísérteties a hasonlóság: elvárt adó és elvárt tb-alap
//adozona.hu/archive/20070402_vamosi_blogja
Kísérteties a hasonlóság: elvárt adó és elvárt tb-alap
Tetszik
Az országgyűlés elé – március 30-án – benyújtott javaslat szerint a társaság, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem minimumot, (bizonyos tételekkel csökkentett bevétel 2 százalékát), akkor dönthet úgy, nem fizeti meg az elvárt adót. Erről nyilatkoznia kell az adóhivatalnak, amely indokolt esetben ellenőrizheti a nyilatkozat megalapozottságát. Ez kísértetiesen hasonlít az elvárt tb alapra, (minimálbér kétszerese), ahol a nagyobb közteher külön bejelentéssel megúszható. Az "elvárt" hatás azonban még várat magára, nyilvános statisztikák egyelőre nem készültek - írja első bejegyzésében Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, az APEH egykori elnökhelyettes.
| Elvárt adó |
| Az elegáns elnevezés alatt voltaképpen minimumadó fogalmazódott meg a tavalyi törvényben. E szerint azok a társaságok és egyéni vállalkozások, amelyeknek – bevallásuk szerint – évek óta nincs nyereségük, ezen a címen nem bújhatnak ki a közteherviselés alól. A néhány tétellel módosított bevételük 2 százaléka után legalább meg kell fizetni a 16%-os társasági, illetve személyi jövedelemadót. |
Nos, ha alacsony mértékben is és hiányosan is, de ebben a körben próbált a jogalkotó valamilyen kisebb adót fizettetni. Az adó kifejezéshez tapadó rossz érzésünk ellenére lássuk be, hogy egy szervezett (civilizált) társadalom működésének költségeit csak ily módon biztosíthatjuk. Ha iskolát, egyetemet, egészségügyet, utat, gátat, tűzoltóságot, nyugdíjat akarunk, ennek fedezetét csak az adók képesek biztosítani. Az intézkedést a társadalomnak az a része nyilván pozitívan élte meg, amelyik tisztességesen fizeti az adókat és járulékokat. A másik rész, a közteherviselést negligáló réteg már kevésbé.
Meg is támadták a jogintézményt az Alkotmánybíróságnál, ahol a törvényhelyeket megsemmisítő (többségi) döntés született. E fórum szerint ilyen kérdésekben a törvényalkotó nem állíthat fel úgynevezett megdönthetetlen törvényi vélelmet. Nem mondhatja azt, hogy mindenki fizessen nyereségadót ha van nyeresége, ha nincs. Nem zárható ki az úgynevezett ellenbizonyítás lehetősége sem, mert az a (láthatatlan) alkotmányba ütközik. A megsemmisítés február utolsó napján lépett hatályba, amiből az következik, hogy január elseje és február 28-a között a szabály „élt”. Ez nyilvánvaló nonszensz egy éves adónál (van ahol a bevétel az év elején képződik, a költség pedig az év végén, vagy fordítva; nincs zárási kimutatás). Ezért az Országgyűlés az év elejére visszamenőleges hatállyal szüntette meg.
Az államháztartás azonban változatlanul nincs rendben; a hiány óriási, az ezen a címen kieső mintegy 60 milliárd forint bevételről a társadalom nem mondhat le. Ezért a kormányzatban az intézmény visszaállítására törekednek úgy, hogy az alkotmánybírósági követelménynek is eleget tegyenek.
Az országgyűlés elé – március 30-án – benyújtott javaslat szerint a társaság, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem minimumot, (bizonyos tételekkel csökkentett bevétel 2 százalékát), akkor választása szerint dönthet úgy, a minimumot tekinti adóalapnak és ezután adózik, avagy bevallásában nyilatkozatot tesz. Ez utóbbi esetben egy az APEH elnöke által rendszeresített nyilatkozatban kimutatja az ott felsorolt költségféleségeket (pl. fizetett jogdíj, helyiség-bérleti díj). Ezt a nyilatkozatot az adóhivatal áttekinti („kockázat-elemzésnek” veti alá), s eldönti, hogy levizsgálja –e a társaságot. Ha igen, akkor az általa kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét illetve azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen üzleti érdekből merültek fel, az adózónak kell bizonyítania, ellenkező esetben az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot. Ez a döntés a fellebbezés elutasítása esetén bíróság előtt megtámadható.
Ugyanilyen intézkedés-sorozatot helyez kilátásba a törvénytervezet a veszteséges egyéni vállalkozásokra is.
A megoldás kísértetiesen hasonlít az elvárt tb-alapra, (minimálbér kétszerese), ahol a nagyobb közteher külön bejelentéssel megúszható. Még nem tudjuk, hogy ez a szeptemberben bevezetett (!) intézkedés milyen eredménnyel járt, hiszen az elmúlt félévben érdemi statisztikát nem láthattunk (tényleg; miért nem?). A fámák többszázezer emelt alapú tb-befizetésről szólnak, de jobb lenne valós, adatokat tudni. Ha az elvárt adó ezt az eredményt hozná, már megérné. A nálunknál konszolidáltabb gazdaságú országokban létező minimáladóval (Ausztria, USA) ezek szerint lehet, hogy újratalálkozunk.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
