Mi lesz az üdülési csekk helyett?

Százmilliárd forintos kártyabiznisszel vigasztalódhat a különadóval sújtott bankszféra, pontosabban valamelyik jelentős lobbierővel bíró pénzintézet. Nagyjából ekkora forgalommal kecsegtet ugyanis az üdülési csekket várhatóan már a jövő évtől felváltó, a főként a hazai fürdőkben, panziókban és szállodákban különféle szolgáltatásokra jogosító, úgynevezett Széchenyi rekreációs kártya. Legalábbis akkor, ha az – mint a bevezetését szorgalmazó turisztikai vállalkozások remélik – szja-mentes lesz, sőt a munkáltatók a társaságiadó-alapjukból levonhatják a dolgozóiknak ily módon adott üdülési támogatás egy részét. A zsíros haszonnal járó üzletet a HVG információi szerint legvalószínűbben a szociáliskártya-üzletet is megkaparintani kívánó OTP Bank viheti el (HVG, 2010. április 3.). A turisztikai szakmában – már csak az új plasztik fantázianevéből kiindulva is – esélyes indulóként emlegetik még a jobboldali médiabirodalmat kiépítő Töröcskei István frissen Helikonról Széchenyire átkeresztelt bankját és a kisvállalkozók Széchenyi-hitelkártyája fölött őrködő Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségeit is.

Papíralapú, nyomtatási költsége van, sérülékeny és könnyű visszaélni vele – így summázta a csekk leváltásának szükségességét Bánki Erik, a parlament sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke múlt heti médiaszereplései során. (A képviselőt, akit az OTP- és MLSZ-vezér Csányi Sándor jelölése nyomán pár hete beválasztottak a labdarúgó-szövetség elnökségébe is, lapzártánkig nem sikerült elérnünk.) Ennél kissé mélyebbre nyúlnak a kártyásítás indítékai: a kormány elsősorban a szakszervezeteket szeretné kifúrni a jól fialó üdülésicsekk-bizniszből, arra hivatkozva, hogy azok az üdülővagyonukat az utóbbi két évtizedben elherdálták. A kiszorítást – a választások óta jól bevált módszerrel – egyetlen huszárvágással abszolválják, törvényi felhatalmazással megszüntetik az üdülési csekket gondozó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA). A múlt csütörtökön a parlamentben elfogadott gazdasági és pénzügyi salátatörvény legutolsó paragrafusa szerint nonprofit gazdasági társasággá alakítják az olyan alapítványokat, amelyekben akár csak részben az állam is alapító. Az új társaságban a jogszabály erejénél fogva az állami alapító kerül többségi tulajdonba, így az MNÜA-t jelenleg felerészt felügyelő szakszervezeteknek lényegében nem lesz beleszólásuk korábbi vagyonuk sorsának alakításába.

G. Tóth Ilda Kártyaparti című cikkét teljes terjedelmében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben (2010/30).