hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A cafeteria és a választás szabadsága

  • adozona.hu

A kilencvenes években, egészen pontosan 1996-ban a MOL Nyrt. hazánkban elsőként dolgozta ki és vezette be a cafeteria-rendszert. Azóta cégek ezrei alkalmazzák motivációs eszközként, többszázezer dolgozó pedig számít is rá minden hónapban.

Tizenöt évvel ezelőtt a MOL ötletének legfontosabb eleme nem az volt, hogy béren kívüli juttatásokat adott a munkavállalóknak, hanem az, hogy a választás szabadságát teremtette meg ezzel. A cafeteria szó átvitt értelemben a különböző kávéházak külföldön használatos elnevezéséből ered. Képzeljünk el egy olyan étlapot, melyen béren kívüli juttatások vannak felsorolva, a dolgozók pedig ezek közül választhatnak cafeteria-keretösszegük erejéig.

Mi az a cafeteria-keretösszeg?

Általában egy éves szinten meghatározott keret, melyet a munkáltató biztosít az alkalmazottnak azért, hogy azt egyedi igényeinek megfelelően feloszthassa a választható béren kívüli juttatások között. Megállapítása történhet adott összegben (havi vagy éves vonatkozásban), a bruttó bér adott százalékában vagy a kettő kombinációjaként. A Sodexo Motivációs Rendszerek és az IPSOS Zrt. kutatása alapján az éves juttatási keretösszeg mértéke átlagosan 240.000 forint volt a tavalyi évben. Ez az összeg 2006-ban még csak 180.000 forint volt, melyből jól látszik, hogy a keret folyamatosan nő és a rendszer szerves része a javadalmazási politikának.

Egy kis cafeteria-történelem

1996 után jó pár évig még nem terjedt el ez a juttatási forma. Jellemzően inkább azzal a szemlélettel találkozhattunk, hogy a bér mellé adtak bizonyos összegben juttatásokat, de a dolgozóknak ebbe nem volt további beleszólásuk. Időközben azonban egyre több és több adómentes juttatás lehetőségét teremtették meg a törvényi szabályozások, ezt pedig egyre bővülő szolgáltatói háttér támogatta.

Kezdetben a cafeteria-rendszer igazi különlegeségnek számított a munkavállalók számára, majd szépen lassan a kompenzációs csomag „elvárt” részévé alakult. 2002 és 2008 között minden adott volt ahhoz, hogy elterjedjen ez a komplex juttatási rendszer.

A legnépszerűbb elem a kezdetektől fogva az étkezési utalvány, amely a múlt évig külön hideg és külön melegétel utalványként volt jelen a piacon. Ezek adómentes értékhatára 1998. január 1-től öt éven keresztül nem változott. 2002-ig a hideg étkezési utalvány havi 1400 forintig, a meleg pedig 2.200 forintig volt adómentes. 2003-tól folyamatosan nőtt az adómentes határ. 2008 és 2009-ben 6.000, illetve 12.000 forint az adómentes értékhatár, 2010-ben pedig a hideg utalványra majd 100 százalékos adót, a melegre pedig 25 százalékot vetettek ki. Idén javult a helyzet, hiszen a legtöbb juttatás, így a melegétel juttatás 19,04 százalékkal adózik, és elkölthetősége kibővült.

A jogszabályi változások hatására 2010-től a béren kívüli juttatások piaca némileg csökkent, és az idei évben a melegétel utalványok felhasználása eltolódott az élelmiszereket árusító kiskereskedelemi üzletek felé.

Cafeteria elem

Adó- és járulékteher 2011.

Melegétel utalvány

18.000 Ft/hó-ig: 19,04%

18.000 Ft/hó felett: 51,17%

Iskolakezdési támogatás

23.400 Ft/gyermek/év

Üdülési csekk

78.000 Ft/munkavállaló/év

Helyi bérlet

19,04%

Internet

5000 Ft/hó-ig: 19,04%

5000 Ft/hó felett: 51,17%

Önkéntes egészségpénztár

23.400 Ft/hó-ig: 19,04%

23.400 Ft/hó felett: 51,17%

Önkéntes nyugdíjpénztár

39.000 Ft/hó-ig: 19,04%

39.000 Ft/hó felett: 51,17%

Széchenyi pihenő kártya

300.000 Ft/év értékig: 19,04%

Csekély értékű ajándék

3x7800 Ft/év: 51,17%

Sporteseményre szóló jegy, bérlet

50.000 Ft/év: adómentes


Milyen a jó cafeteria-rendszer?

Ezt a kérdést két oldalról érdemes megvizsgálni: egyrészt a munkáltató, másrészről a munkavállaló szempontjából.

A munkáltatók egyedi szempontok szerint dolgozzák ki a béren kívüli juttatások rendszerének részleteit. Egy kutatás szerint ma Magyarországon a munkáltatók 79 százaléka egyetért azzal, hogy egy jól kialakított cafeteria-rendszer hozzájárul a dolgozók motivációjához, és teljesítményük növeléséhez. Ezen kívül figyelembe kell venni a költségeket és a megtakarításokat, adó- és járulékvonzatokat. Ennek megfelelően elsősorban az adómentes vagy a kedvezményes adózású (19,04-es szorzó) cafeteria elemeket építik be a rendszerbe. Nagyon fontos, hogy – ha már sok időt, pénzt és energiát fordítanak a juttatási rendszer kiépítésébe és üzemeltetésére – legyen népszerű a munkavállalók körében, ismerjék az egyes juttatások előnyeit, hátrányait. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy a cafeteria-rendszerrel járó adminisztráció minél kisebb mértékű legyen.

Az alkalmazottaknak természetesen az a legfontosabb, hogy az adott béren kívüli juttatást fel tudja használni, és illeszkedjen életstílusához. A legnépszerűbb juttatások között van a melegétel-utalvány, az üdülési csekk (amelyet a Széchenyi Pihenőkártya vált fel hamarosan), s a sportesemények támogatását lehetővé tevő elemek. Egyre több olyan munkavállalóval találkozhatunk, akik preferálják az öngondoskodást és egészség- vagy önkéntes nyugdíjpénztárban kérik cafeteria-keretük egy részét.

Frankó Éva
Sodexo

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Térkövezés elszámolása már aktivált ingatlanon

Pölöskei Pálné

adószakértő

Mezőgazdasági őstermelő – hipabevallás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink