hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tevékenységre jellemző kereset: van-e ok aggodalomra?

  • dr. Marosi Andrea

Nincs alapja a minimálbér szerint bevallott és befizetett egyéni- vagy társas vállalkozói járulékfizetés esetén egy magasabb járulékalappal való fenyegetésnek. A tevékenységre jellemző kereset (tjk) eltörlését követően a járulékbírsággal kapcsolatos aggodalmak túlzóak. Félnivaló csak ott van, ahol elmulasztották a bevallást.

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) eltörlése kapcsán a törvényszöveg világos, mégis előfordulnak eltérő következtetések. A héten megjelent különböző írások két irányban figyelmeztettek:

• egyrészt a tjk hibás alkalmazása kapcsán a 2010-es évvel összefüggésben a járulékbírság még mindig valós fenyegetés,
• másrészt a járulékalapot képező jövedelem hiányában (vagy ha az nulla) nincs is választási lehetőség a minimálbér szerinti járulékfizetésre.

Az adóhivatal gyakorlata az elmúlt évek során egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy olyan jogterületen, amely esetében a jogalkotói szándék terén bizonytalanság mutatkozik, ott jóval visszafogottabban vizsgálódik az adóhatóság. Természetesen nem várható el az adó- és járulékbevételek kapcsán érdekelt Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy felmentést adjon, vagy könnyítő jellegű kijelentésekkel lazítson az adófizetési morálon.

Egy adóellenőrzés során elsőként az adóhatóságnak kell bizonyítani a konkrét esetre a szokásos piaci járulékszintet. Miután a tjk tisztázatlan fogalmi meghatározásai erre alkalmatlanok, várhatóan az adóhatóság nem fog megállapításokat tenni, egyetlen adózói kört kivéve.

Azon adózók esetében, ahol a bevallásokat 2010 év során nem nyújtották be, ott nem történt meg a jogszabály szerinti választás, a minimálbér utólagos megjelölését pedig a revizorok nem fogják elfogadni. Ezekben az esetekben van mód arra, hogy a tényleges kifizetésből, vagy a tjk szerinti járulékalapból induljanak ki.

A másik aggasztó értelmezés abból indul ki, hogy a bevallásban minimálbért nem lehet alapul venni, hanem ahhoz azt ki is kell fizetni. A következtetés a jogszabály nyelvtani elemzéséből született és arra épít, hogy a „járulékalapot képező jövedelem nem éri el” eset nem értelmezhető akkor (és így a minimálbér alapulvétele se választható), ha nincs járulékalapot képező jövedelem, vagyis az nulla.

Elméleti szempontból az adózásban a „nulla” megjelölése a kategóriát nem üresíti ki, így az a kifejezés, hogy "ha a járulékalapot képező jövedelme nem éri el", nem jelenti azt, hogy muszáj a társas vállalkozó esetében járulékalapot képező (vagyis kötelező kifizetést jelentő) jövedelemmel rendelkezni, s ha az nincs, akkor megszűnik a minimálbér választhatósága.

A jogkövető magatartású adózók, elsősorban az eva alanyok esetén érdemes észrevenni, hogy teljesülnek a jogszabályi követelmények akkor is, ha „pusztán” a minimálbért veszik alapul a járulékfizetéshez, anélkül, hogy azt kivétként kifizetnék.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mulasztási bírság jogkövetkezménye

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Ösztöndíj/versenykiírás és díjazás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kft. ingatlan (iroda) megvétele tulajdonos által

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink