Az APEH minap ismertetett 2010-es ellenőrzési irányelvei alapján pontosan belőhető, milyen cégekre szállnak majd jó eséllyel rá a revizorok idén. Nem mindegy az sem, ám az adóhivatal tájékoztatójában kevés szó esik róla, milyen módszerrel vizsgálják majd a kiválasztottakat, vagyis a gyakorlatban változik-e az eljárás menete.

Ebben az évben - mint az adóhatóság ellenőrzési irányelveiben is szerepel - könnyebben kerülnek az APEH látókörébe azok a cégek, amelyek alacsonyabb összeg után fizetnek járulékot, holott a tevékenységre jellemző keresetük ennél magasabb. Komoly fejtörést okoz elsősorban az egyéni vállalkozásoknak a tevékenység piaci értékének meghatározása a járulékalaphoz viszonyítva. Angyal József okleveles adószakértő szerint nem érdemes bajlódni a piaci érték meghatározásával, hanem a  tényleges vállalkozói kivét összege után célszerű megfizetni a járulékot. A törvény szerint ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a minimálbér összege.

A legtöbb könyvelő azt tanácsolja, hogy elég a minimálbér után megfizetni a járulékot, ha nem történik vállalkozói kivét. Ez azonban, mint Angyal József hangsúlyozta, nehezen védhető álláspont. A nulla forint vállalkozói kivét célja ugyanis legtöbb esetben az adóelkerülés, vagyis, hogy ne kelljen szja-t  fizetni a kivét után, csak járulékot. Az így a cégben tartott összeget inkább osztalékágon veszi ki az egyéni vállalkozó. Feltehetően pont ennek a kiskapunak a bezárására született meg a tevékenység piaci értéke az szja vonatkozásában. Aki nyugodtan a szeretne aludni és nem APEH-ellenőrzéssel álmodni, az akkor jár el helyesen, ha legalább a minimálbér összegének megfelelő vállalkozói kivétet vesz ki minden hónapban, és ez után megfizeti a járulékokat és az szja-terhet is.

A cikk folytatásához kattintson ide.