hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített adóbevallás, dupla munkavállalói járulék, magasabb adóbírság

  • Salgó Andrea

A minimálbérből élők kétszer annyi munkavállalói járulékot fizethetnek, és rosszabbul járhat az is, aki munkáltatója helyett az APEH-ra bízza a bevallása kitöltését. De milyen magánszemélyeket érintő adóváltozásokra lehet még számítani, ha az októberi tervezetet elfogadja a parlament?

Mi változik még és mi marad?
- nem lesz ingatlanadó
- elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése
- marad a  4 százalékos különadó
- megszűnik a 35 százalékos osztalékadó
- értékalapú helyett fix összegű (7-15 ezer forint közötti) lesz a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény lesz a  nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe
- szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit
Ez a második adótörvény-tervezet, ami idén ősszel a parlament elé kerül, pedig néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, januártól mégsem lesz változás az adózásban. A szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán ugyanis az első kormányzati lépések között szerepelt a jövő évi költségvetés és az adómódosítások visszavonása. Ám október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, amelyben a legtöbb szakértő szerint elsősorban apróbb technikai jellegű módosítások szerepelnek. De az sincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ilyen például az is, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell fizetnie, mint eddig – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő.

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez, a tervek szerint, megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot.

A cikk folytatása a hvg.hu-n olvasható
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelő tárgyi eszköz beszerzés és támogatás

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink