hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfalevonás: amikor a PM irányelv és az EB döntés ellentmond egymásnak

  • dr. Marosi Andrea

Az áfa levonása és a formai követemények: mit gondol erről az Európai Bíróság és mit a magyar Pénzügyminisztérium? A tartalmi és az alaki követelmény mire elég az unióban és mire Magyarországon?


Az Európai Bíróság egy konkrét (C-146/05 sz. Colleé) ügyben hozott ítéletében lehetségesnek tekinti az áfa levonását, ha a tartalmi követelmények teljesülnek - még ha egyes alaki követelményeknek nem is tesz eleget az adóalany.

A konkrét esetben a főtanácsnoki vélemény szerint nem kérdőjelezhetik meg egy közösségen belüli termékértékesítés adómentességét kizárólag arra hivatkozva, hogy az adózó nem rendelkezik megfelelő számviteli, könyvelési bizonyítékkal. Kifejti továbbá, hogy a nemzeti adóhatóságok nem tekinthetnek el a közösségen belüli termékértékesítés adómentességétől a tagállamok által felállított formai követelmények nem teljesítésére hivatkozva, amennyiben az adómentes közösségen belüli termékértékesítésnek az EU áfa-irányelvében lefektetett alapfeltételei teljesülnek. (Ezt az ítéletet analógia útján alkalmazta az Európai Bíróság az Ecotrade SpA 2008. május 8. C-96/07 és C-95/07 egyesített ügyekben is.)

Ugyanakkor hazánkban jelenleg a törvény az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez - az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adó megállapításának időpontjához köti.

A törvény az egyes ügylettípusokhoz részletesen meghatározza, hogy tárgyi feltételként milyen okirat szükséges az adólevonási jog gyakorlásához.
Másrészről mai napig hivatkozási alap az adóhatóság gyakorlatában a levonási jog elutasítása és adóhiány megállapítása kapcsán a 7003/2002. (PK. 21.) pénzügyminisztériumi irányelv az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 44. § (5) bekezdésének alkalmazásáról. Az irányelv kimondja, hogy a számlát befogadó vevő áfa levonási joga nem sérülhet, ha az ügylet során kellő körültekintéssel járt el. Ennek körébe tartozik: a bizonylattal kapcsolatos előírások betartásának, és az ügylet körülményeinek vizsgálata. 

Az adólevonási-jog valós gazdasági eseményt dokumentáló, adóigazgatási azonosításra alkalmas számlával gyakorolható. 

Az irányelv a befogadó bizonylatokkal kapcsolatban a kellő közel másfél oldalon keresztül taglalja. Ennek az adózó felé támasztott, a bizonylatokra vonatkozó részletezett elvárásai ellentmondanak az Európai Bíróság fenti ítéletében megfogalmazott szemléletnek.



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárműoktatók eszközbeszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja II. rész

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás kettős könyvvitelben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink