adozona.hu
Nyugdíj melletti munka, korkedvezmény, EU-s nyugdíjmegállapítás
//adozona.hu/archive/20080516_nyugdij_eu_emel
Nyugdíj melletti munka, korkedvezmény, EU-s nyugdíjmegállapítás
Tetszik
Mi a legutolsó határidő ahhoz, hogy előrehozott nyugdíjba mehessen egy nő? Növeli-e a nyugdíjat, ha alaki dolgozik mellette? Kinek jár nyugdíjkompenzáció? Hogyan állapítják meg a nyugdíját, aki évtizedek óta Hollandiában él? Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője, egyben a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjfolyosító Intézet igazgatója válaszol.
A nyugdíjtörvény értelmében 2008. január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki az 57. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ön az előrehozott öregségi nyugdíjra már a 2008. évi feltételekkel megszerezte a jogosultságot, de azt 2008. évben nem, hanem később (2010-ben) kívánja érvényesíteni. Az átmeneti szabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, akkor is, ha a biztosítása alapjául szolgáló jogviszonyát nem 2008-ban, hanem később – az ellátás tényleges igénybevételekor szünteti meg.
Hatvanhárom éves nyugdíjas vagyok. A nyugdíjam mellett tanitok, és az ott kapott díjból vonják tölem a nyugdíj és egészségügyi járulékokat, valamint az Szja-t. Jelent-e ez a kereset nyugdíjnövelő tényezöt.
2007. április 1-jétől (önkéntes vállalással 2007. január 1-jétől) a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell 8,5 százalékos (2008. január 1-jétől 9,5 százalékos) nyugdíjjárulékot fizetni. A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség bevezetésével összhangban a foglalkoztatás minden 365 napja után, az ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alap havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell a saját jogú nyugellátást megemelni.
A párom nagymamája 1990. elején ment nyugdíjba, a DUNAFERR Kokszoló Kft-től. 36 éves munkaviszony után. Jár-e nyugdíjkompenzáció annak, aki 1991 előtt ment nyugdíjba, és ha igen, akkor hol kell kell igényelni?
A nyugdíjnövelés kérelemre jár, a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál lehet igényelni, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (amely letölthető a www.onyf.hu internetes honlapról) benyújtásával. A növelés iránti kérelmet – amennyiben tovább dolgozik – 365 naponta meg kell ismételnie. A korrekciós nyugdíjemelés keretében 2009. január 1-jétől az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított saját jogú nyugdíjak 2 százalékos mértékben kerülnek emelésre.
Az emelésnél nem lesz szolgálati idő szerinti differenciálás.
A nyugdíjemelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön kérelem nélkül, hivatalból hajtja végre.
Idén júliusban lesz 31 éve, hogy Magyarországot elhagytam. Azóta Hollandiában élek, itt is értem el 65. évemet (az elmúlt évben), amikor is nyugdíjba mentem.
A nyugdíjam három részböl áll:
a. az úgynevezett állami nyugdíjam, amit mindenki részarányosan kap annak függvényében, hogy hány
évet töltött el Hollandiában;
b. munkám után járó nyugdíjam, amit egy magán-nyugdíjpénztár fizet havonta és a
c. magyarországi éveim utáni nyugdíjrész (ami még nincs megállapítva). A két nyugdíj összesen, "a" és "b" (250 Ft/ € 1,- árfolyam esetén) kb. 350.000,- Ft havi nyugdíjbevételt jelent Magyarországon számomra (hazaköltözésem után - ami nemsokára meg is fog történni).
Kérdéseim
a. a nyugdíjjövedelem ismeretem szerint korábban nem volt adóköteles Magyarországon. Változott-e ez 2008. január 1-jétöl? Ha igen, mekkora, hány százalékos elvonással kell számolnom?
b. az "a" és a "b" nyugdíjrész egy külföldi (holland-) bankszámlára fog befutni. Köteles
vagyok-e az egész összeget rendszeresen azonnal "áttenni" egy magyar bankszámlára és
arról a számláról "élni" vagy nem?
c. a külföldröl kapott nyugdíjakra is azonos rendezés vonatkozik-e?
d. valószínüleg M.o.-on még tolmácsként, fordítóként és idegenvezetökent is dolgozom majd. Mennyiben befolyásolja az így szerzett jövedelem az adózás szempontjából a feljebb említett "a" és "b" nyugdíjrészeket és mennyiben a Magyarországon eltöltött munkaéveim utáni nyugdíjrészt?
a.) és d.) 2008. január 1-jétől a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Eszerint,
maga a nyugdíj „0-kulcsos”, tehát nincs utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.
Ha nyugdíja mellett keresőtevékenységet fog folytatni, úgy ebből szerzett jövedelme és nyugdíja az összevont adóalap részei lesznek, azonban a nyugdíjra eső adóösszegét nem kell megfizetni.
Említést érdemel, hogy a nyugdíjasok munkavégzését érintő éves keretösszeg korlátozása Önt nem érinti, mivel már 62. életévét betöltötte.
A nyugdíjas foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizet.
b.) A külföldi nyugdíjösszegek vonatkozásában szabadon dönthet arról, hogy hova utaltatja, hol tartja nyugdíját.
Amennyiben Ön nem Magyarországon élne, akkor lenne jelentősége magyar nyugdíjának utalásánál, hogy EGT tagállamban él, illetve tartózkodik, vagy EGT területén kívüli országba kéri nyugdíjának folyósítását.
c.) Az éves rendszeres nyugdíjemelési szabály csak a magyar nyugdíjrészre vonatkozik, a
külföldi nyugdíjrészre az azt megállapító ország szabályai érvényesek.
Édesapám 1949. decemberében született, tehát idén (2008) betölti 59. életévét, így el mehet-e előrehozott öregséginyugdíjba (kb. 41 éve van munkaviszonyban).
Az Országgyűlés 2007. november végén fogadta el az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvényt, mely 2008. január 1-től hatályos. Eszerint az 1949-ben született férfi előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban a 60. életéve betöltésétől jogosult, ha rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, és biztosításra kötelezett jogviszonyban nem áll. Ennél korábbi időpontban magasabb szolgálati idő igazolása esetén sem jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
