Vámosi a k+f fogyatékosságáról és a brüsszeli fejcsóválásról
1635
Brüsszel a kutatás-fejlesztést támogató adókedvezmény miatt megfeddte Magyarországot. Vámosi-Nagy Szabolcs a kedvezmény "belterjes" jellegéről és a magyar joglakotók lehetséges mozgástérről ír e heti kommentárjában.
A kutatás-fejlesztés (közkeletű rövidítéssel K+F) egy adott gazdaság fejlődésének egyik mutatója. Az ide sorolt alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés kedvezményezett a magyar társasági adó rendszerében, mégpedig kettős céllal. Egyrészt a cégek foglalkoznak a jövővel, hiszen a fejlődés a mozgás, mégpedig a minél korszerűbb, hatékonyabb termékek, rendszerek, szolgáltatások irányába. Másrészt: az egyébként költségvetési fedezetből működő műhelyeket foglalkoztassák megrendelésekkel, az ennek alapján elért piaci árbevétel pedig ezeknek a tudományos műhelyeknek csökkentik a „költségvetési éhségét”.A kedvezmény abból áll, hogy az adóévben felmerült közvetlen költséggel a cég csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkentés a közvetlen költség háromszorosa (2004-től), ha felsőoktatási intézmény, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen működő és ott alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést végző szervezet az adó alanya (Ebből azért le kell vonni az esetleges állami támogatást.). Ezen a címen legfeljebb évi 50 millió forint érvényesíthető.
A rendelkezés „kedvet csinált” az ilyen típusú innovációhoz. Még néhány multi is idehozta fejlesztési bázisát, nyilván a maga hasznára is. Ezzel munkahelyek teremtődtek, termelési kultúrák fejlődtek az egyetemi-akadémiai bázisokon. 2006-ban a társaságok mintegy 102 milliárd forinttal csökkentették adóalapjukat ebből az okból, vagyis elvileg 16 milliárd forintot veszített a költségvetés. A kedvezménynek csupán egy fogyatékossága volt, csak Magyarország területén, és csak az említett intézményi keretek között érvényesült. Ez pedig sértheti az európai versenyjogot. Meg is támadták Brüsszelben ezt a rendelkezést. Az Európai Bizottság pedig meg is állapította az intézmény diszkriminatív jellegét.
Az erről szóló véleményt a napokban el is küldték Budapestre. A kormánynak két hónapja van a válaszra. Ha ez nem történik meg vagy nem kielégítő a válasz, akkor Brüsszel az Európai Bírósághoz fordul. Az európai fogalom-rendszerben ez a felszólítás a „jogsértési” eljárás második lépcsőjének számít.
Aligha vitatható, hogy a kedvezmény belterjes, az unió más országaiban folytatandó kutatási tevékenységet nem támogatja. Az európai bíróság három éve egy francia ügyben leszögezte; a szerződés megtiltja a tagországoknak, hogy csak a belföldön végzett kutatási tevékenység jogosíthasson adókedvezmény igénybevételére. Hazánk mellett egyébként Portugália és Spanyolország is érintett a kérdésben.
Azért nem vagyunk rossz pozícióban. 2008. január 1.-től ugyanis módosította az Országgyűlés a társasági adóról szóló törvényt. A 7. § (17) bekezdése a K+F kedvezményes adóalap csökkentését kiterjesztette az Európai Gazdasági Térség tagállamainak megfelelő szervezeteire (felsőoktatási intézményeire, akadémiai kutatóhelyeire) is. Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unión kívül magába foglalja Norvégiát, Izlandot, Svájcot is (adóügyi megközelítésben). Ezáltal a jelen és a jövő rendben van, ha úgy tetszik, a magyar jogalkotás elébe ment az európai felszólításnak, s a jövőre nézve orvosolta a társasági adótörvény e fogyatékosságát. Az említett francia bírósági ügyben elfogadták a rendelkezés diszkriminációjának jövőbeni megszüntetését. Reméljük, ez a kibontakozó „magyar ügyben” is elegendő lesz.