Kell-e adóznia a munkavállalónak, ha kártérítést kap?
Mit tehet a munkavállaló, ha jogellenesen megszüntetik a munkaviszonyát? Ha a bíróság megítéli számára a kártérítést, kell-e adóznia utána? Tanácsok Viszló Lászlótól, az Adózóna munkajogi szakértőjétől.
Abban az esetben ha a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát és egyikük sem szeretné a munkaviszony helyreállítását, az eljáró bíróság az elmaradt munkabéren felül 2-12 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű nem jövedelem pótló kártérítés megfizetésére kötelezheti a munkáltatót. Ilyenkor alapvetően az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszából indul ki a bíróság.A jogalkalmazás bizonytalanságai miatt az APEH 2006/39 Adózási kérdés megjelöléssel állásfoglalást adott ki, amely szerint ezt a tipusú kártérítést adómentes nem jövedelem pótló kártérítésnek kell tekinteni. ( Szja tv. I. sz. melléklet 6.1) Ennek feltétele, hogy a kártérítés nem jövedelem pótló jellegének az ítéletből ki kell derülnie. Jelenleg a jogviszonnyal összefüggő vitákban sok esetben az egyezség alapja a nem jövedelem pótló kártérítés preferálása a bérigénnyel szemben. Ebben az esetben ugyanis mind a két fél „jól jár”, növelhető a nettó kifizetés úgy, hogy a munkáltató terhei is csökkennek.
Abban az esetben, ha a törvényben meghatározott okok miatt jogellenes a felmondás (felmondási tilalomba ütközés, rendeltetés ellenes joggyakorlás), nem lehet mellőzni a jogviszony helyreállítását a munkáltató egyoldalú kérelmére. Ebben az esetben a munkavállaló tárgyalási pozíciói erősödnek. Adó és tb mentes kifizetés, a munkáltató sem fizet közterheket utánna, ezért nagyon alkalmas arra, hogy egyezség alapja legyen.
Kérdéseit írja meg az adozona@hvg.hu-ra.

