hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi lesz egyszerűbb és mi szigorúbb az ekhózóknak 2008-ban?

  • dr. Marosi Andrea

Az ekho-törvény is változott január 1-vel. Összeállításunkból megtudhatja, mit kell továbbra is változatlanul fizetni a jövőben, milyen szigorításokkal, módosulásokkal és könnyítésekkel kell számolnia az adózónak 2008-ban.

A 2005. évi CXX. törvény 2006. január 1-jei hatályba lépésével megszületett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO) biztosító adózási forma, amelyet jellemzően művészeti, szellemi foglalkozási körbe tartozó magánszemélyek választhatnak. 2008. január 1-jétől az eddigi jogosító kör kiegészült további tevékenységekkel: a díszletező, a díszítő és a népi iparművészeti igazolvánnyal rendelkező magánszemély is választhatja ezt az adózási formát.

A munkaviszonyban ekho-t választó magánszemély változatlanul köteles a havi minimálbér után az általános szabályok szerint megfizetni a közterheket és csak az e fölötti összeget számfejtheti ekhós jövedelemként. Ugyanakkor szigorítást jelent, hogy január 1-jétől már nem elegendő, hogyha valaki már márciusban rendelkezik a minimálbér 12-szeresének megfelelő általánosan adózó jövedelemmel. Ahhoz, hogy áprilisban is az ekhót választhassa, ebben a hónapban is meg kell fizetnie az általános szabályok szerint a 69 ezer forintot terhelő adót és tb-t. Könnyítés lehet e feltétel teljesítésében, hogy például a megbízási jogviszony alapján megszerzett és a munkáltatónak igazolt jövedelem is elfogadható.

Módosult, hogy a 15 százalékos ekhoalap megállapításakor ezentúl a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni. Amennyiben az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre elegendő az alacsonyabb, 11,1 százalékos ekho mértéket alkalmazni.

Könnyebbség az adókötelezettség teljesítésében, hogy januártól lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozási vagy eseti megbízási szerződéssel ekhos tevékenységet végző magánszemély nyilatkozatban átvállalja a kifizetőt terhelő ekhót. Ez esetben a magányszemély kötelezettsége negyedévente a hozzájárulást megállapítani és befizetni, illetve évente negyedéves bontásban bevallást készíteni. E mellett a kifizetőt továbbra is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemély részére juttatott ekho alapot képező bevételről.

További változás, hogy idéntől az ekhó megfizetésével a magánszemély jogosulttá válik a természetbeni egészségbiztosítási ellátásra. Ennek fedezésére módosult a 15 százalékos egyéni ekhó megoszlása, csökkentve annak személyijövedelemadó részét. E szerint az eddigi 11 százalék helyett 9,5 százalék megy a személyi jövedelemadóra, nyugdíjjárulékra és tagdíjra 3,9 százalék (0,1 százalék + 3,8 százalék), és természetbeni egészségbiztosítási járulékra 1,6 százalék.

A kifizetőt terhelő ekho megoszlása is módosul: az egészségbiztosítási járulék 3,3 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulék 16,7 százalék szemben a korábbi 9 és 11 százalék helyett. Összességében ugyanakkor változatlanul az egyéni ekho mértéke 15 százalék és a kifizetőt terhelő rész pedig 20 százalék.

Új előírás, a közösségi jog egyenlő elbánás alapelvének való megfelelés jegyében született, hogy az EGT tagállamok állampolgárainak is lehetőségük van idéntől az ekhot választani. Eddig e magánszemélyek azon indokkal nem alkalmazhatták ezt az adózási formát, mert nem szereznek a Magyar Köztársaság területén általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelmet és így utánuk egyáltalán nem fizetnek járulékokat. A 2008-tól életbe lépett módosítás alapján a lehetőség számukra is nyitottá vált, amennyiben nem tartoznak a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, ugyanakkor a biztosítási jogviszonyukat az illetékes honi hatóság igazolja, továbbá van olyan Magyarországon szerzett jövedelmük, amely után az általános szabályok szerint személyi jövedelemadót fizetnek.

A magyar állampolgárok részére előírtakhoz hasonlóan az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárainak esetében is a az ekhózás jövedelemhatára 25 millió forint. Ennek igenybevételénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az általános szabályok szerint szja-val terhelt jövedelem eléri-e az éves minimálbért. Amennyiben ez teljesül, úgy 25 millió bevételig, míg ha nem éri el, úgy a 25 millió forint arányosan kisebb hányadára választhat a magánszemély ekhót.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy az EGT- állampolgár ekhos bevétele után a kifizetőnek nem kell a 20 százalékos ekhot megfizetnie, ugyanakkor a kifizetés előtt 9,5 százalék ekhos személyi jövedelemadót kell levonnia.

Hajdu Emese
Nyugat – Magyarországi Egyetem
Pénzügyi és Számviteli Intézet

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Haznált ruha

Nagy Norbert

adószakértő

2023. évi XXIII. törvény

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Gyod – szja-bevallás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink