Villany- és vízvezeték-szerelés: akinek kötelező felelősségbiztosítást kötni, és akinek nem

Megosztás Tetszik

Néhány hete egy téves értelmezés folytán a hazai médiában napvilágot látott az a félrevezető információ, hogy szeptembertől a villany- és vízvezeték-szerelő mesterek által okozott, illetve azok hanyagsága folytán bekövetkező károkat kötelező felelősségbiztosítás téríti meg a megbízók számára. Azóta számos ügyfél igyekezett kapcsolódó vélt igényét alkuszi segítséggel érvényesíteni, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleményt adott ki a tények tisztázására.

Szeptember elsejétől valóban kötelező minimum egymillió forint összegig fedezetet nyújtó felelősségbiztosítást kötni villany-, illetve vízvezeték-szerelőknek, de ennek csupán a közműbekötési munkálatokra kell kiterjednie – olvasható a közleményben. Az épületen belül végzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre tehát ez a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos tudni, hogy a kötelező biztosításhoz a jogalkotó nem írt elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény. Félbehagyott vagy hanyagul végzett munka esetén pedig kártérítést még a fenti munkálatok esetén sem nyújt.

„Mindez persze nem jelenti azt, hogy a más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen ennek megléte komoly bizalomnövelő tényező lehet egy megbízás elnyerése során – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthető, vagyis túlzott terhet a működésre nem jelent, azonban erre a jelenlegi jogszabályok senkit sem köteleznek.”

Az ügyfelek – főként a magánszemélyek – számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható! Vagyis hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthatunk kártérítésre.

„A lakásbiztosítások többsége ugyanakkor alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre (például hibás toldás miatt bekövetkező csőtörésre vagy hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre) kártérítést fizessen – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Az már a biztosító döntése, hogy ha a szerelő felelőssége megállapítható, akkor rajta ezt az összeget később behajtja-e.”

A MABISZ közelmúltbeli adatai szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános felelősségbiztosítást kötöttek, összesen 30 milliárd forintnyi értékben, de ez a szint még jóval alatta marad a kívánatos értéknek.