hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szünetel az egyéni vállalkozása? Így adhatja bérbe az üzletét

  • adozona.hu

Egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, a boltját bérbe adja az árukészlettel együtt. Kinek kell pénztárgépet üzemeltetnie, s kell-e összesítő nyilatkozatot küldeni a NAV-nak, illetve bejelenteni a bérbeadási tevékenységet? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértőnk válaszolt.

„Kereskedelemmel foglalkozó, másodállású egyéni vállalkozó körülbelül 3 éve nem folytatja a tevékenységet (gyermeket szült), a boltot bérbe adta, és csupán bérleti díjat számláz, valamint a közüzemi díjakat számlázza tovább a bérlőnek. Nem jelentette be a vállalkozás szüneteltetését a NAV-nak, mivel bérleti díjat számláz. Pénztárgépét kivonta a forgalomból. Ebben az esetben a fő tevékenységi körét módosítania kell bérbeadásra? Ha nem módosítja a fő tevékenységi körét kereskedelemről bérbeadásra, akkor a kiállított készpénzes bérleti díjas számlákról összesítő nyilatkozatot kell küldeni a NAV felé? A boltot az árukészlettel együtt adta át a bérlőnek, tehát nem számlázta ki, hanem a szerződésbe belefoglalták, hogy a bolt visszavételekor ugyanilyen leltár szerinti árukészlettel adják vissza neki az üzletet. (Konkrétan nincs leírva, hogy pontosan mikor jár le a bérleti szerződés.) Ez így szabályos?” – kérdezte olvasónk.

A 48/2013. számú NGM-rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének. Ez alól az érintettek akkor mentesülhetnek, ha bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket valamennyi értékesítésük esetében számla kiállításával teljesítik [áfatörvény 166. § (2) bekezdése és 178. § (1a) bekezdés]. E körre vonatkozóan írja elő a jogalkotó a kérdésben hivatkozott adatszolgáltatási kötelezettséget (PTGSZLAA adatlap). Ide tartozna a kiskereskedelmi tevékenység is.

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt azonban az egyéni vállalkozó ezt a tevékenységet sem személyesen, sem segítő családtag, vagy alkalmazott bevonásával nem folytatja. Pénztárgépet a kereskedelmi tevékenységet a saját nevében, saját adószáma alatt folytató bérlőnek kell üzemeltetnie.

Az ingatlan-bérbeadás (kivéve a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatást) nem tartozik a fentebb említett mellékletben felsorolt tevékenységek körébe, így nem merül fel online pénztárgép használatának kötelezettsége, és következésképpen a szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettség sem.

A bérbeadói tevékenységet – mint jelenlegi főtevékenységet – azonban be kell jelenteni az adóhatósághoz. Az adatlapon (15T101E) arra a kérdésre is választ kell adnia az érintettnek, hogy a bérbeadást egyéni vállalkozói minőségében, vagy attól függetlenül, magánszemélyként kívánja végezni. (Ez utóbbi esetben is a vállalkozói adószámát kell használnia, így a bérbeadásról számlát, nyugtát kell kiadnia).  Jelen esetben egyéni vállalkozói minőségében folytatja a bérbeadást a magánszemély, mivel a bérbe adott ingatlan az egyéni vállalkozói tevékenységébe tartozó vagyon.

A kérdésben említett szerződési kikötéseknek nincs polgári jogi akadálya, de tudni kell, hogy a bolttal együtt átadott árukészlet nem része úgy a bérbe adott ingatlannak, mint mondjuk a polcok vagy a hűtőpult.

Az szja-törvény 10. számú melléklet I/6. pontja alapján az árukészlet aktuális piaci értékét az egyéni vállalkozó bevételeként kell figyelembe venni, amennyiben azzal kapcsolatban bármely évben költséget számolt el. Feltehetőleg az áru beszerzésekor a vállalkozó elszámolta a felmerülő költségeket és az az áfát is levonta, illetve megillette a vállalkozót az adólevonás joga (az ügylet megítélésén nem változtat az, ha az adólevonási jogával nem élt a vállalkozó).

Az szja-törvény szerint megoldás lehet, ha a költségeit a vállalkozó csökkenti a szóban forgó készlet beszerzési árával, akkor mentesülhet az előzőek szerinti bevételként történő elszámolás alól. Az áfatörvény 11. paragrafusának (1) bekezdése alapján azonban a készlet vállalkozásból történő kivonása miatt – a készlet piaci értékét adóalapnak tekintve – áfát kell fizetni. Az áfát a bérlő átvállalhatja.

A készletről számlát kell kiállítani („árukészlet ingyenes átadása”) a bérlő felé azzal, hogy arra vonatkozó információt is fel kell tüntetni rajta, hogy az áfát a „vevő” (a bérbevevő) átvállalja-e, vagy sem (azaz „Pénzügyileg csak az áfa teljesítendő” vagy „Pénzügyi teljesítést nem igényel”).

Amennyiben a bérlő átvállalja az áfát, úgy élhet a levonási jogával, az áfatörvény további feltételeinek teljesülése mellett. A bolt visszavételekor – a jelenlegi szabályok mellett – ugyanez lesz a helyzet az árukészlettel, csak fordítva, azaz a bérlő teljesít az áfatörvény szerint ingyenes termékátadást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink