Szociális szövetkezetben végzett munka adózása, járulékterhei

Megosztás Tetszik

A szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról kért útmutatást olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

"Milyen adó-, illetve járulékteher tartozik a szociális szövetkezetben folytatott tagi munkavégzés keretében szerzett jövedelemhez (élelmiszer, illetve pénzbeli kifizetés esetén)? És, ha a szövetkezet tagja megbízási vagy munkaszerződés alapján végez tevékenységet a szövetkezetben, másképp adózik-e, mintha csak sima, tagi munkavégzés során részesülne jövedelemben?" – kérdezte olvasónk.

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszony jön létre, ha a szövetkezet tagja, a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Kivételt képez ez alól, azaz nem lesz biztosított az a tag, aki a szociális szövetkezetnek tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja. Azaz akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ha a szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében végzi a munkát.

Társadalombiztosítás

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja után havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Kivételek:

– A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fenti tb-közteher fizetésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

– A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

A szociális szövetkezet mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25, a harmadik évben 50, a negyedik évben 75, az ötödik évtől pedig a 100 százalékának megfizetésére kötelezett.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy másik szociális szövetkezet nem érvényesít utána kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt.

A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget nem eredményez.

Személyijövedelemadó-fizetés a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy személyes közreműködése alapján

A munkaviszony, megbízási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke, valamint a személyes közreműködés (tagi munkavégzés) alapján pénzben kifizetett összeg adóköteles jövedelemnek minősül, amelyből le kell vonni a 16 százalék személyijövedelemadó-előleget.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.24. alpontja értelmében amennyiben a szociális szövetkezet nem közhasznú jogállású, utalvány formájában adómentesen a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben lehet számára a tagi munkavégzés ellenértékeként fizetni.

Ezen felül a tag a minimálbér 75 százalékáig kaphat élelmiszer, illetve a szociális szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak formájában (természetben) adómentes fizetséget, azzal, hogy ezek értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, annak hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Amennyiben a szociális szövetkezet közhasznú jogállású, a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tagnak, vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel szintén adómentes.

Az előzőek mellett a szövetkezet tagja részére a Szja tv. 71. paragrafus (2) bekezdésének d) pontja értelmében béren kívüli juttatásként is adható még a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként az adóévben a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

E korlátig a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 14 szzalék ehót, míg a korláton felüli rész után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie a szövetkezetnek, a magánszemélyt pedig nem terheli adó, illetve más közteher.

Olvasónk azt szerette volna még megtudni, jól gondolja-e, hogy amennyiben nem tagi munkavégzés formájában végzi a tevékenységét a szövetkezet tagja, hanem munkaviszony, vagy megbízási szerződés alapján, akkor a kifizetett bérre az általános szabályok vonatkoznak (16 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és 27 százalék szocho)?

Szakértőnk megerősítette az olvasónk által gondoltakat, miután biztosítási jogviszony jön létre, ha a szövetkezet tagja a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot csak munkaviszony esetén kell megfizetni.