Szakértők: hiba a behajtási költségátalány szabályozásában

Megosztás Tetszik

Várhatóan csak az új Ptk. módosításával orvosolható az a hazai cégek tízezreit érintő értelmezési hiba, amely a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására kötelezi a hitelezőket – állítja a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a hitelezők életét megkönnyítő uniós irányelvet, amely jogérvényesítési lehetőségként vezette be a költségátalányt, a hazai jogalkotók – az érintetteknek rengeteg felesleges adminisztrációs terhet jelentő – kötelezettségként adaptálták. A szakemberek szerint az uniós jog elsőbbségének elve alapján elkerülhetetlen a szabályozás átalakítása.

A mérlegzárások idején különösen fontos kérdés, hogy valóban kötelező-e a hitelezőknek felszámítaniuk az új Ptk. 6:155. § (2) bekezdése szerinti, a 40 eurós behajtási költségátalányt. A z uniós irányelv ugyanis csak lehetőséget biztosít a jogosultaknak arra, hogy további eljárási, bizonyítási teher nélkül érvényesíthessék ezt a jogot, viszont a hazai szabályozás a direktíván jelentősen túlnyúlva, kötelezettségként írja elő annak felszámítását – áll a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás közös összefoglalójában.

A jelentésből kiderül, a behajtási költségátalányról rendelkező a 2011/7/EU Irányelv a késedelmi kamatot csak jogosultságként (preambulum (16) bekezdés) és nem kötelezettségként írja elő a hitelező javára.

(16) Ez az irányelv nem kötelezheti a hitelezőket arra, hogy késedelmi kamatot számítsanak fel. Késedelmes fizetés esetén ezen irányelv lehetővé teszi a hitelezőknek, hogy késedelmi kamat felszámításához folyamodjanak a nem teljesítésre vonatkozó előzetes felszólítás vagy más olyan felszólítás megtétele nélkül, amelyben emlékeztetnék az adóst fizetési kötelezettségére.

A költségátalány vonatkozásában pedig visszautal (6. cikk (1) bekezdés) a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezésekre, tehát az annak kötelező felszámítására vonatkozó jogértelmezés nem lehet helytálló, hiszen az – az irányelv fenti rendelkezései szerint – az nem kötelezettség, csak lehetőség a hitelező számára.

6. cikk

A behajtási költségek megtérítése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább 40 EUR összegű átalány megfizetését követelni.

„Ennek fényében, az uniós jog elsőbbségének elve alapján indokoltnak tűnik az új Ptk. olyan irányú módosítása, amely valóban figyelembe veszi az irányelvben foglaltakat, és nem ír elő az abban meghatározottaktól szigorúbb feltételeket” – foglalta össze Dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, a MAZARS együttműködő jogi irodája, a Borsy Ügyvédi Társulás vezetője, a Marcalliance tagja.

Dr. Borsy János hozzátette: az ettől jelentősen eltérő hazai szabályozás hátrányosan érinti a cégek hazai és nemzetközi versenyképességét, hiszen rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró rájuk, ráadásul a jelenlegi piaci körülmények között a valóságtól teljesen elrugaszkodott gazdálkodási elvárásokat tartalmaz. 

Ráadásul a jelenlegi szabályozás– és az ehhez kapcsolódó jogértelmezések is – más értelmet adnak a jogintézménynek, és ezzel nem megkönnyítik a jogosultak helyzetét, hanem jelentős adminisztrációs teherrel nehezítik működésüket. „Ez nem lehet a jogalkotó szándéka sem, hiszen az átláthatatlan, bonyolult elszámolások fenntartása további hibákhoz vezet” – tette hozzá Borsy János.

A MAZARS szakértői szerint a behajtási költségátalány, valamint a késedelmi kamat tekintetében – az irányelv szabályainak megfelelően – biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a jogosult dönthessen arról, hogy kéri-e ezeket vagy sem, tehát nem kötelezettségként, hanem lehetőségként kell azt előírni – összhangban az új Ptk. diszpozitív szabályozásával.

A jogi iroda információi szerint az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportja, amely az új Ptk. gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdéseket elemzi, többek között ennek a rendelkezésnek is vizsgálja a hazai vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait.