hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Örülhetnek a nyugdíjasok, pedagógusok, rendőrök, katonák, lakáskiadók és sokan mások

  • MTI/Adózóna

A nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése – mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Beszámolt béremelésekről és a tervezett költségvetési kiadásokról is.

A 2017-es költségvetési tervezet mindenkinek biztosít egy lépést előre, s lesz, aki számára nagy lépésre nyílik lehetőség – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János megerősítette, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtják be a parlamentnek május elején, a büdzsét június 10-e körül fogadhatja el a Ház.

A gazdasági stabilitás lehetőséget ad arra, hogy egységesen 15 százalék maradjon a személyi jövedelemadó és arra is, hogy a legfontosabb élelmiszerek esetében „rezsicsökkentés” kezdődjön – hangoztatta, kifejtve: a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget. A három termékkör esetében az áfa mérséklése 100 milliárd forintot tesz ki. A tárcavezető ezen élelmiszerek áfakulcsának csökkentését és a szintén 100 milliárd forint értékű otthonteremtési támogatásokat azzal magyarázta, hogy sikerült stabilizálni az állam gazdasági helyzetét, és ma már több a bevétel, mint a kiadás. Magyarország visszafizette az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló hatalmas tartozását, ami 2008-ban az államcsődtől mentette meg – hangsúlyozta.

Beszámolt arról is, hogy az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 27-ről 18 százalékra csökken, ami 20 milliárd forintos különbözet, s ennél némileg kevesebb az az összeg, amivel az internet-szolgáltatásoknál tervezett, azonos mértékű csökkentés jár.

A Miniszterelnökség vezetője kiemelte azt is, hogy 2017-ben tovább nő a pedagógusok, a rendőrök, katonák és az állami tisztviselői kar bére, illetve önálló életpályamodellt alakítanak ki a mentőszolgálat és az adóhivatal dolgozói számára. Döntöttek arról is, hogy 100 milliárd forint értékben külön alapot hoznak létre egészségügyi fejlesztésekre, amely szolgálhat béremelésre is. A forrásról egyeztetést kezdeményeznek az ágazattal, a kialakult álláspontot pedig tiszteletben tartja a kormány – tette hozzá.

Lázár János fontosnak nevezte a közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi akcióterv folytatását, továbbá a bürokráciacsökkentést és jelezte, hogy a jövő évi büdzsében már a Modern városok program elemei is megjelennek.
Lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére azzal, hogy a rendszerváltás óta először nullás lesz a költségvetés – mondta. Közölte, azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy külön vitassa meg a működési és a fejlesztési fejezeteket és előbbiben ne engedjen hiányt, azaz hitelt csak fejlesztésekhez lehessen felvenni.

Az államadósság csökkenéséhez legfeljebb 2,5 százalékos deficit lehet a fejlesztési oldalon, itt a kormány 2,4-gyel tervez, ezzel egyidejűleg pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az inflációt 1 százalék alattira - mint egy későbbi kérdésre elmondta, 0,7 és 0,9 százalék közé - tervezik, a munkanélküliségi rátának pedig közelebb kell lennie a 6 százalékhoz, mint a 7-hez.

Lázár János kérdésre azt is leszögezte: adóemeléssel nem számolnak, a jövedéki adók esetében sem.

Kitért arra, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésében kiegyensúlyozottnak írta le a magyar költségvetési és pénzügyi ellenőrzési rendszert, amikor a 2014-es és 2015-ös adatokat vizsgálta. Hozzátette: tíz kiadási funkcióból hét területen, például az oktatás területén többet költ Magyarország, mint az uniós átlag.

A tárcavezető azt mondta, az átlagnál kevesebbet költünk védelmi kiadásokra, ezért 2017-ben jelentősen nőnek a honvédelemre fordított pénzek. Ugyancsak elmarad az átlagtól az egészségügyi kassza, amin szintén változtat a kormány – jelezte.

Az Eurostat adatait értékelve elmondta: Magyarországon a szociális kiadások a teljes büdzsé 30 százalékát teszik ki, ez az arány az EU-ban az egyik legmagasabb.

Kérdésre szólt arról is, nem adóztatják meg a lakáskiadást, a kormány nem támogatja az elképzelést.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkanélküli regisztráció

Széles Imre

tb-szakértő

Járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Kriptovaluta adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink