Menedékjog: Magyarország vezeti az elutasítók listáját

Megosztás Tetszik

Az Eurostat kedden közzé tett adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb 2014-ben a pozitívan elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az Európai Bizottság szerdán elfogadandó új migrációs stratégiája a védelemre szoruló személyek EU-tagállamok közötti elosztásának kötelező rendszerére vonatkozó javaslatot is tartalmaz.

Az Eurostat adatai szerint 2014-ben az EU egészében Magyarországon volt a legalacsonyabb – az első fokú döntéseknél 9 százalék – a kedvezően elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az EU statisztikai hivatala egy nappal az Európai Bizottság új migrációs stratégiájának elfogadása előtt hozta nyilvánosságra a legutóbbi, 2014-es helyzetet tükröző menekültügyi adatokat.

Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a tavaly benyújtott 5445 menedékjogi kérelemnek kevesebb, mint 10 százalékát, 510 beadványt bíráltak el pozitívan a hatóságok. A fellebbezésre született 840 végleges döntés közül 40-et bíráltak el kedvezően a hatóságok, ami a másodfokon benyújtott kérelmek 5 százaléka volt. Magyarország után Horvátországban, Luxemburgban és Görögországban volt a legnagyobb az elutasító döntések aránya, illetve a legalacsonyabb a jóváhagyások aránya. A horvátoknál a benyújtott kérelmek 11 százalékát, a luxemburgiaknál 14, míg a görögöknél 15 százalékát bírálták el pozitívan a hatóságok.

A nem Schengen-tag Bulgáriában ezzel szemben a menekültügyi kérelmeknek mindössze 6 százalékát utasították el. Svédországban 77, Cipruson 76, Máltán pedig 73 százalékos volt a jóváhagyott menekültügyi kérelmek aránya. Az EU28-ak átlaga 45 százalék volt.

Az adatsorból az is kiderül, hogy 2014-ben abszolút értékben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be a legtöbb menekültügyi kérelmet. Németországban 203 ezer, Svédországban 81 ezer, Olaszországban 65 ezer, Franciaországban 63 ezer, míg Magyarországon 43 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be a hatóságoknál.

Az EU 27 tagállamában (Ausztriáról nincs adat) 2014-ben összesen 185 ezer személy kapott menekültstátuszt, ami majdnem 50 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Németországban 47 600 menekültet, Svédországban 33 ezer, Franciaországban és Olaszországban 20 600, míg Magyarországon 550 főt fogadtak be. Közülük 260-an menekültstátuszt, 265-en kiegészítő védelmet élveznek, 25 személynek pedig humanitárius okokból nyújtottak védelmet.

A befogadott menekültek több mint egyharmada (37 százalék) tavaly Szíriából érkezett. A második legnagyobb etnikai csoportot (8 százalék) az eritreaiak, a harmadikat pedig az afgánok (8 százalék) alkotják. A több mint 68 ezer menedékjogban részesült szíriai több mint 60 százalékát Németország és Svédország fogadta be.

Az Eurostat adatai szerint nálunk 185 szíriai (a teljes létszám 33,6 százalék), 100 afgán (18 százalék) és 65 szomáliai (12 százalék) lelt 2014-ben menedékre.

A menekültügyi statisztikáknak különös aktualitást ad az, hogy az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új migrációs stratégiáját, ami átfogó, rövid- és hosszú távú lépéseket magába foglaló választ kíván adni az Európát elsősorban déli irányból elérő menekülthullámra.

A stratégia Bruxinfo birtokába került tervezetének értelmében (ami tehát még változhat) a Bizottság jelzi, hogy már rövid távon (május végéig) olyan szabályokat kíván javasolni, amelyek lehetővé teszik az Európába elsősorban Szíriából és Eritreából tömegesen érkező személyek azonnali védelmét. A javaslat része lesz egy olyan ideiglenes elosztórendszer, amelyből minden tagállam tisztességes és arányos módon kivenné a részét.

A Bizottság azonban nem állna meg itt, és még idén nyáron jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a védelemre rászoruló személyek EU-n belüli áthelyezésének állandó rendszerére (lényegében egy kvótarendszerre), amikor a külső határok egy szakaszán tömeges menekültáradat jelentkezik. A mechanizmust vészhelyzetekben világos kritériumok alapján az Európai Bizottság aktiválná. Az egyes tagállami kvóták megszabásánál figyelembe vennék a GDP nagyságát, a lakosságszámot, a munkanélküliség szintjét és a múltban menedékjogot kérők számát, továbbá az önkéntes alapon már korábban tett erőfeszítéseket is.

Megfigyelők várakozásai szerint ez a javaslat ütközik majd várhatóan a legnagyobb ellenállásba nem egy tagállam részéről. Többek között Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Nagy-Britannia és Bulgária is elhintette már, hogy harcolni fog egy ilyen javaslat ellen. Más kérdés, hogy – miként azt az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn megerősítette – Nagy-Britannia és Írország az uniós szerződéssel összhangban eldöntheti, hogy belép-e vagy sem a rendszerbe (opt in), míg Dániának eleve kimaradási lehetősége van (opt out). Ha a britek és az írek a csatlakozást választanák, azt a jogszabály elfogadását követő 3 hónapon belül jelezniük kellene.

Brüsszel emellett május végén ajánlással kíván fordulni a tagállamokhoz egy uniós áttelepítési rendszer létrehozására, amelynek keretében egyelőre nem meghatározott számú, az EU határain kívüli menekülttáborokban tartózkodó menekültet (akiket az UNHCR annak ismer el) osztanának el a fentebb már említett kritériumok alapján a tagállamok között. A Bizottság plusz 50 millió euró pénzügyi támogatást kíván nyújtani 2015-ben és 2016-ban a tagállami erőfeszítésekhez.

A migrációs stratégia részét képezi még kísérleti alapon egy menekültügyi központ létrehozása az év végéig Nigerben, ahol a kivándorolni szándékozók menedékjogi kérelemért folyamodhatnak, anélkül, hogy az életveszélyt vállalva útra kelnének a tengeren át Európába.

A Bizottság ezenkívül egy új legális bevándorlási politikát is meghirdet, többek között a kékkártya rendszer kiterjesztésével, azzal a céllal, hogy elsősorban magasan kvalifikált bevándorlókat csábítsanak Európába. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy ezek az emberek nem a helyiektől vennék el a munkahelyeket, hanem a kutatási és mérnöki szakmákban már most is meglévő munkaerőhiányt pótolnák.