hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Meddig terjed a könyvelői felelősség?

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Mire vonatkozhat a könyvelői felelősség? Saját érdekében meddig kell megőriznie egykori ügyfelének iratait? Olvasói kérdésre szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.


"2009-ben könyveltem egy cég anyagát. Mivel APEH ellenőrzése volt, minden iratanyagot, gépi listát, dokumentumot átadtam az ügyfélnek, illetve a hatóságnak is. Közben meg is szűnt a kapcsolat egyéb okok miatt. Kérdésem: meddig vagyok köteles a számítógépemben őrizni a könyvelési tételeket, illetve köteles vagyok-e egyáltalán megőrizni a cég könyvelési anyagát, amikor semmiféle kapcsolat nem áll fenn, és a könyvelési díjat sem kaptam meg teljesen, amiről már egyébként lemondtam" - vázolta problémáját Olvasónk.


A könyvelői felelősség szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy hogyan határozta meg, írta körül az ügyfelével kötött szerződésben a felelősség kérdését. Mivel ez nem ismert, csak általános összefüggésekre tudok rámutatni, amelyek azonban mégis érdekesek lehetnek az esetek nagy részében - írta válaszában a szakértő.

A könyvelői munkából adódó felelősség kettős: magánjogi és közjogi, de fontos megemlíteni, hogy a közvetlen felelősség alanya: kizárólag a könyvelt gazdasági személy. A könyvelői felelősség közvetett, a megrendelő gazdasági alany hárítja a felelősségét általában a könyvelőre, mintegy „közvetíti” rá, tehát a háttér dokumentáció sokszor azért szükséges, hogy egy esetleges vita, kártérítési igény esetén a könyvelő megvédje magát az esetleges támadásoktól.

A közvetett felelősségből adódik a kockázat bizonytalansága, hiszen ez csak statisztikai valószínűségen és egy előre nem látható eseményen adódik a legtöbb esetben, így az ennek elhárítására tett intézkedések egy folyamatosan működtetett kockázat-elhárítási mechanizmuson, például a bizonylatok és dokumentációk megőrzésén alapszik, amivel kapcsolatban utólag szerencsére legtöbbször kiderül, hogy ezekre nem is volt szükség, azonban ezt előre nem lehet tudni.

A gazdasági kapcsolatokban okozott kárt, hasonlóan az adózási kötelezettségből fakadó károkhoz - amennyiben abban a felróhatóan végzett könyvelési munkának is szerepe van -, a könyvelt gazdasági alany polgári jogi felelősségként, szerződésszegéssel okozott kárként fogja a könyvelővel szemben érvényesíteni a Ptk. szabályai alapján, amennyiben magánjogi szerződéses kapcsolatban állnak, jellemzően megbízási szerződés révén.

Ha a könyvelő munkaviszonyban látja el a feladatait, a Mt. munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai nyújtanak lehetőség a kárigény érvényesítésére.

Fontos megemlíteni azt a különbséget, ami a gazdasági életben okozott károkozás és az adójogi jogviszonyban okozott károkozás között fennáll. A felróhatóan végzett könyvelői munka ugyanis az első esetben a könyvelt gazdasági alany "közvetítésével" egy másik gazdasági alanynak okozott kárban jelenik meg.

Az Art. alapján a könyvelő felelőssége az alábbi területeken bírhat speciális jelentőséggel (az adóbevallást és az ebből fakadó adókötelezettséget itt nem említve csak példálózó jelleggel):
a/ a képviseleti minőségében,
b/ a bejelentési kötelezettség, különös tekintettel az általános forgalmi adóra vonatkozó kötelezettség tekintetében,
c/ a bizonylatok megőrzése tekintetében,
d/ a tudomására jutott adótitkok tekintetében,
e/ az ellenőrzési eljárásban, a hatósági eljárásban.
A könyvelő akár magánszemélyt, akár jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet képviselhet az adóeljárásban. Amennyiben eljárása nem volt megfelelő, és ez neki felróható volt, a munkajogi, illetve a polgári jogi szabályok szerint felel, attól függően, hogy milyen jogviszonyban áll.
Kiemelt jelentőségű az egyes, az Art. által megkívánt bejelentési kötelezettségek teljesítése. Mivel ezek késedelmes, hibás, valótlan adattartalmú, hiányos teljesítését a NAV mulasztási bírsággal sújtja, hasonlóan ezek elmulasztásához (Art. 172. § /1/ bekezdés a/ és c/pont), a könyvelt gazdasági alanynál így keletkezett kárt a könyvelő köteles megtéríteni a rá irányadó (munkajogi vagy polgári jogi) szabályok szerint. A bírság magánszemély esetén 200 ezer, egyébként 500 ezer forintig terjedhet.

Az adózó 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben ezek az iratok a könyvelőnek felróható módon válnak hozzáférhetetlenné, a könyvelő felel a megbízónak (adózónak) a bírságból fakadó káráért. Mulasztási bírság szabható ki a pótlás elmulasztásáért is. (Art. 172. § 20a; 20b pontok).

Tehát a leírt körülmények alapján úgy tűnik, hogy a könyvelő cég szerződéséből nem következne az adatok megőrzésének kötelme. Ugyanakkor néhány jogvita ismert, amikor nagy segítség volt, hogy rendelkezett a könyvelő dokumentumokkal saját maga érdekében. A fentiek tanulságát tekintve érdemes az Art. szerinti elévülési időn belül a szükséges dokumentációkat megőrizni. A fenti általános összefüggések mellett felhívom a figyelmet arra, hogy a konkrét szerződésektől függ, hogy hogyan sikerül a könyvelői felelősséget körülhatárolni és korlátozni, ezért ennek különös jelentősége lehet viták esetén is. Így érdemes hangsúlyozni a szerződés fontosságát és erre akár külön jogi munkát is megéri rászánni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyes utáni szabadság

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ajándékutalvány adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

T1041 nyomtatvány kiadása

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink