Magyar-svájci adóegyezmény és információcsere

Megosztás Tetszik

A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország és Svájc közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely tartalmazza a két ország adóhatóságai közötti információcsere lehetőségét is.

Az egyezmény az egyik vagy másik, illetve mindkét államban belföldi illetőségű személyekre, és a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki (Svájc esetében beleértve a szövetségi, a kantonális és kommunális szinteket is).

Az ingatlanból származó jövedelem adóztatásának joga az ingatlan fekvése szerinti államot illeti meg. E tekintetben ilyen jövedelemnek minősül például a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelem is.

Az üzleti tevékenységből származó nyereséget a telephely szerinti állam adóztathatja. Ha az egyik államban belföldi illetőségű társaság a másik államban belföldi illetőségűnek fizet osztalékot, az ebben a másik államban megadóztatható. A forrásadó mértéke 15 százalék.  Nem terheli ilyen adó a nyugdíjalapokat és az államok központi bankjai által kapott osztalékokat, továbbá azt az osztalékot, amelyet a kifizető vállalatban minimálisan 10 százalékos részesedésű vállalat szerez.

Az egyik államban keletkező kamat, amelynek haszonhúzója a másik államban belföldi illetőségű, csak ebben a másik államban adóztatható. A kamatra nincs forrásadó.
A fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amit az egyik államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra kap, kizárólag ebben az államban adóztatható (kivéve, ha a munkát a másik államban végzik).

Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű, banktitokra is kiterjedő adóügyi információcsere igénybevételére ad lehetőséget. Az információcsere a szerződés alkalmazási évének (várhatóan 2014.) január 1-jétől alkalmazható, s csak olyan információkra terjedhet ki, amelyek az alkalmazás utáni adóévre vonatkoznak.