Kivéreztetik a pénztárakat?

Megosztás Tetszik

A Magyar Pénztárszövetség szerint a jegybank egy készülő rendelettervezete olyan magas eljárási díjakat helyez kilátásba, amelyek elviselhetetlen költségnövekedést jelentenek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számára, a kisebb pénztárakat akár a megszűnés is fenyegetheti.

Czöndör Gyula, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a tervezett rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felügyelt pénzügyi szervezetek által fizetett éves felügyeleti díjon felül minden egyes eljárásnál külön díjat számol fel. A pénztárak esetében például a szabályzatmódosítás jóváhagyásának díja szabályzatonként 200 ezer forint.

A tevékenységi engedély megszerzéséhez 700 ezer forint eljárási díjat kell majd fizetni. Az elnök véleménye szerint ez a magas díj megakadályozza új pénztár megalakítását, hiszen az önkéntes pénztárak civil szervezetek, alapításukhoz mindössze 15 természetes személy szükséges.

A Magyar Pénztárszövetség csütörtöki közleménye szerint a pénztárak működésében gyakoriak a szabályzatmódosítások, amelyeket sokszor a felügyeleti szerv bürokratikus követelményei kényszerítenek ki. Egy-egy nagyobb volumenű módosítási kényszer akár több millió forint eljárási díj megfizetését is eredményezheti.

A szövetség nehezményezi, hogy a rendelettervezet egy kategóriába és bizonyos eljárásoknál egy díjszabásba sorolja az egyes pénzügyi szervezeteket: elszámolóházat, értéktárat, befektetési társaságot, hitelintézetet, biztosítótársaságot vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat.

Álláspontjuk szerint ezek a pénzügyi szervezetek sem tőkeellátottságuk, sem piaci pozíciójuk, sem árbevételük, sem költségviselő képességük, de még üzemviteli gazdálkodási szabályaik és előírásaik alapján sem hozhatók egy platformra.

Hozzáteszik, hogy a pénztárak – szemben a társasági pénzügyi vállalkozásokkal – nonprofit, egyesületi tulajdonlású, alapító és szavatolótőke nélkül induló civil szervezetek, amelyek működési költségei az előírások alapján korlátosak.

A Magyar Pénztárszövetség álláspontja szerint a rendelet valójában felülírja a pénztártörvényt, így vélhetően alkotmányellenes.