Kényszertörléssel tűnik el a piacról a cégek zöme

Megosztás Tetszik

Az utóbbi három esztendőben a cégek mind nagyobb hányada kényszertörléssel tűnik el a gazdasági életből. Tavaly összesen 42 034 cég törlésére került sor, háromnegyedük kényszertörlés miatt volt kénytelen beszüntetni tevékenységét – tájékoztatott a feketelista.hu.

Kényszertörléssel a 2013. évi 15 217-tel szemben 2014-ben 31 033 társaságot tiltottak ki a piacról. A törvényi előírásoknak megfelelően 2012 augusztusától a cégbíróságok folyamatosan nyilvánosságra is hozzák a kényszertörléssel kapcsolatos döntéseiket. Ettől az időponttól számítva napjainkig összesen 55 097 társaságot kényszeríttettek ki az üzleti világból.

A négy eset

Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, és minden más felügyeleti eljárás általában a hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a felszámolás helyett a gyorsabb és lényegesen olcsóbb kényszertörlés intézményét vezeti be. Hatékony alkalmazását tanúsítja, hogy ez év első két hónapjában is már 5755 vállalkozást zártak ki így, rövid úton a cégvilágból. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.

A törvény szerint a cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárást:

1. ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
2. ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt.
3. ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy
4. ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.

A felelősség marad

A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem átalakulásáról. Az eljárás kezdő időpontjától a cég vezetése nem hozhat a kényszertörlési eljárás céljaival ellentétes döntéseket. Felelőssége azonban nem ér véget, mert a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőit a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó számára tehát a kényszertörlés nem jelenthet kimenekülési utat a felelősségre vonás elől.

Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával ér véget. Az első esetben a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és az egyedüli, vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Felszámolási eljárást akkor rendelnek el, ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a felszámolás várható költségeit. A felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel sem szüntethető meg.

Kevesebb alakult

A feketelista.hu összesítése szerint 2014-ben a törölt cégek száma (42 034) mintegy 25 százalékkal haladta meg a 2013. évi adatot (33 598). Figyelemre méltó, hogy tíz évre visszamenően, tavaly először alakult kevesebb új cég, mint amennyi megszűnt. A múlt évben összesen 30 267 új vállalkozást jegyeztek be, 15 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban (35 498). Jórészt ezzel magyarázható, hogy az „éppen létező” cégek száma is az eddigi legalacsonyabb szintre esett.

2013-ban még 600 346 vállalkozás nevét tartalmazta a létező cégek listája, 2014-ben már csak 588 263-ét, vagyis egy év alatt csaknem 12 000-rel csökkent a nyilvántartásban szereplő cégek köre. Ezt a fordulatot az elemzők pozitívan, a cégvilág tisztulásaként értékelik.

Megyék, városok kényszere

A feketelista.hu szerkesztőinek összesítése szerint a kényszertörlések száma (31 033) tavaly kétszeresen meghaladta a 2013. évi adatot (15 217). Ezen belül szembetűnő a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) magas, majdnem 70 százalékos aránya. Külön fejezet a főváros érintettsége; tavaly itt 18 263 kényszertörlést foganatosítottak a cégbíróságok, négyszer annyit, mint egy évvel korábban (4356).

Az ország tíz, legjelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező városa közül a múlt évben egyedül Miskolcon csökkent a kényszertörölt cégek száma, 572-ről 437-re. Igaz, Budapest után így is itt kellett a bíróságoknak a legtöbb esetben ilyen ítéletet hozniuk. A többi nagyvárosban csak kis mértékben bővült a kényszertöröltek köre: Debrecenben 386, Székesfehérváron 364, Pécsett 339, Szombathelyen 319 cég hullott így ki a működő vállalkozások sorából.

Az ország 19 megyéje közül ötben kevesebb, tizennégyben több vállalkozást kellett kikényszeríteni a piacról. Pest megyében mintegy 50 százalékkal több (2846) kényszertörlésre került sor (2013-ban 1904). Ezt követően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb a kényszertöröltek száma (1174), itt több mint 30 százalékos a növekedés. Fejér megyében 833 esetben alkalmazták a bíróságok ezt a kényszerintézkedést, 23 százalékkal gyakrabban, mint 2013-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint kétszer annyi (687) céget töröltek ily módon, mint a megelőző esztendőben (285). A magasan érintett megyék között található még Bács-Kiskun 832, Győr-Moson-Sopron 746, Baranya 670. Legnagyobb arányban, mintegy 35 százalékkal, Hajdú-Bihar megyében csökkent a kényszertörlések száma; itt 644 társaságnak kellett székházáról levennie a cégtábláját.

– A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk is naprakészen követhetők portálunkon, akárcsak más közhatósági, bírósági döntések – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. – Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel meggyőződhet például arról is, hogy valamely cég ellen folyamatban van-e például adóvégrehajtás, csődeljárás, vagy rendezettek-e a pénzügyei. A döntéshozó a szerződés aláírása előtt olyan hasznos információkhoz juthat, amelyek birtokában kellemetlen meglepetéseket, későbbi veszteségeket előzhet meg.