Itt az újabb magyar Nobel-díjas! Krausz Ferencé is a fizikusi elismerés

Megosztás Tetszik

Krausz Ferenc Németországban élő, magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A három díjazott – akik közül Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kutatásaikért megkapták tavaly a Wolf-díjat is – kísérleteivel új eszközöket adott az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Pierre Agostininek, Krausz Ferencnek és Anne L'Huillier-nek sikerült létrehoznia olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait.

Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.

Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen – például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is – lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására.

Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára a bejelentés után telefonon hívta fel Anne L'Huilliert.

"Ez fantasztikus" – mondta a díjról a tudós, akit éppen egyetemi előadása közben találtak meg a hírrel. A Lund Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy a tanítás nagyon fontos számára.

Mint kiemelte, sokat jelent a Nobel-díj, mivel ez a legtekintélyesebb elismerés. "Hihetetlen" – tette hozzá a kutató, aki a meghatottságtól nehezen jutott szóhoz, megjegyezve, hogy a kategória eddigi díjazottjai között nem volt túl sok nő (ő az ötödik, aki megkapja a fizikai Nobel-díjat), így a díj ezért is nagyon értékes számára.

Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Pierre Agostini a franciaországi Aix-Marseille Egyetemen szerzett diplomát, és PhD-jét is ott szerezte meg 1968-ban. Dolgozott  Franciaország mellett Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is. Jelenleg az Ohiói Állami Egyetem professzora.

Anne L'Huillier szintén 1968-ban kapta meg PhD-jét a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemen. Kutatott Svédországban és az Egyesült Államokban is, jelenleg a Lund Egyetemen tanít Svédországban.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.

Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célbajuttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet - mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.

Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.

Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.