Így változtatna az adózáson az MGYOSZ

Megosztás Tetszik

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. A szervezet szerint az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken történő szinten tartásával.

A javaslat alapján amennyiben például egy adott évben az infláció 2 százalék, a versenyszféra béremelkedése 5 százalék, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (tb stb.) csökkenjenek 3 százalékkal (azaz ami ma 31,5 százalék az legyen 30,55 százalék). A legnagyobb munkaadói szervezet azt javasolja, hogy ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok, esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok átlagát. A javaslatcsomag mindezek mellett a közszférában dolgozók létszámának átgondolt csökkentését is szorgalmazza. A javaslatokat az MGYOSZ eljuttatta a Nemzetgazdasági Miniszter részére is.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – mint közleményükben írják – reméli, hogy a kormányzatnak lesz ereje és bátorsága kihasználni a történelmi lehetőséget az évtizedek óta magunkkal hurcolt strukturális problémák egy részének kiigazítására, aminek eredménye lehet: a kisebb állam, alacsonyabb közterhek, magasabb foglalkoztatás és a versenyképesség megtartása mellett emelkedő reálbérek a versenyszférában.

Új helyzet tapasztalható a hazai vállalatoknál: egyre gyakoribb, hogy a gazdaság fejlődését meghatározó cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő és/vagy megfelelően képzett munkaerőt. Eközben egyre több vállalat küzd komoly gondokkal, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a (külföldre vagy belföldre) távozókat pótolják. Ezzel egyidejűleg a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken, és ebben vélhetően olyan – politikailag indokolható – aggályok is közrejátszanak, hogy a leépítések révén számos állami alkalmazott (beleértve a közmunkásokat is) a munkanélküliek ma már csökkenő táborát növelné.

A feszített munkaerő-piaci helyzet erős béremelési nyomás alatt tartja a munkaadókat, ráadásul a világszinten magas adóék miatt a munkavállalók egységnyi nettó bérpozíciójának számottevő javítása aránytalan vállalati terhet jelent – írja az MGYOSZ közleménye. Ha a reálbérek emelkedése a hatékonyság megfelelő emelkedése mellett tud megvalósulni, az a munkaadóknak is érdeke, hiszen például a belföldi piacra szállító cégek a kereslet növekedésére számíthatnak. A munkaadók az eredményes gazdálkodás mellett a fenntartható működésben érdekeltek és ennek feltétele a kiegyensúlyozott, munkaerejét bővítve (képzés, egészség) fenntartani képes munkavállalói kör.

Mindezek alapján az MGYOSZ megfontolásra és megvitatásra javasolja az alábbi koncepciót: 

*   Határozzon meg a kormányzat transzparens és jól mérhető célokat és hozzárendelt akciótervet a közszférában alkalmazottak létszámának csökkentésére, amelynek eredményeiről a közvéleményt negyedéves rendszerességgel tájékoztatja. Az akcióterv fordítson különös figyelmet az így felszabaduló munkaerő versenyszférában történő alkalmazására, illetve képzésekkel alkalmassá tételére. 

*   A versenyszféra munkaerőigényeinek növekedésével párhuzamosan a közmunkára fordított források egyre növekvő részét fordítsa a kormányzat a mobilitás, és ezen belül is a relokáció (átköltözés) és a hatékony képzés támogatására. 

*   A nemzetközi összehasonlításban magas adóék a gazdaság fejlődését gátló tényező, végső hatásában a munkavállalók nettó jövedelmét korlátozza. A munkáltatók elsődleges célja természetesen az adóék – ezen belül is a munkáltatói terhek – csökkentése, hiszen nemzetközi viszonylatban az szja ma már versenyképesebb.

*   Minimális célként az MGYOSZ azt fogalmazza meg, hogy elégedjen meg az állam a versenyszféra munkáltatóitól (nemzetgazdasági szinten, nem az egyes munkáltatók szintjén mérve és értékelve) a munkával kapcsolatos terhek reálértéken való szinten-tartásával. Más szóval, a gazdaság reálértéken való növekedésének közvetlen eredményének ez a része ne a reálértéken nagyobb állami költekezést tegye lehetővé. Azaz amennyiben az egyik évben az infláció 2 százalék, a versenyszféra béremelkedése 5 százalék, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (tb stb.) csökkenjenek 3 százalékkal (azaz ami ma 31,5 százalék az legyen 30,55 százalék). Ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok (esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok) átlagát.

*   Ezzel a szabállyal egy pozitív visszacsatolás indulhat be: a demográfiai trendek, az elvándorlás és a beinduló gazdasági növekedés által amúgy is jelentkező bérnyomás kezelésében a vállalatok a várhatóan csökkenő közterhek miatt rugalmasabbak lesznek, a vásárlóerő nő, és az állam költekezése keretek közé szorul.

*   Ha mindez párosul a közszféra létszámának csökkentésével, akkor egy egészségesen emelkedő reálbérszínvonal mellett a munkaerőpiac megfelelő kínálata is megvalósul.