Hitelpiac: szigorodó feltételekre és lassuló keresletre számítanak a bankok

Megosztás Tetszik

Az MNB hitelezési felmérésére adott válaszok alapján a vállalati hitelpiacon változatlan hitelfeltételek és hitelkereslet jellemezte az első negyedévet, míg előretekintve a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani tervez a hitelezési feltételeken. A válaszadó intézmények az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtattak a lakáscélú hitelfeltételeken 2022 első három hónapjában. A bankok 2022 második és harmadik negyedévében a jelzáloghitelek esetében a felárak emelését helyezték kilátásba az emelkedő forrásköltségek érvényesítésével, a hitelkereslet tekintetében pedig a bankok fele visszaesésre számít – írja az mnb.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. április 1-je és 20-a között válaszoltak.

A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében a bankok nettó 25 százaléka szigorítani tervez azokon. A hitelezési vezetők a hitelfeltételek várható szigorítását, amely elsősorban a felárak növekedését és az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodását (magasabb önerő és fedezeti előírások) jelentik, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal és iparágspecifikus problémákkal indokolták. A negyedév során az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatkörnyezet emelkedéséből fakadóan a kis- és mikrovállalatok és a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet csökkenésére számít a válaszadók 14, illetve 17 százaléka.

Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 36 százaléka már az év első negyedévében is szigorított az iparágspecifikus problémák és a csökkenő kockázati tolerancia következtében. Előretekintve az intézmények nettó 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorításokat. A lakásprojektek esetében a válaszadók nettó 65 százaléka tervez szigorítani a szektort érintő kockázatok (emelkedő finanszírozási és kivitelezési költségek, áfa és egyes otthonteremtési támogatások kifutása) hatására. Az első negyedévben a logisztikai központok kivételével valamennyi üzleti célú ingatlan finanszírozása iránt csökkenő keresletet tapasztalt a válaszadók 40 százaléka, ami a banki várakozások szerint a következő fél évben is folytatódhat minden kategóriát érintve.

A bankok a versenyhelyzet és kedvező likviditási helyzetük miatt összességében nem változtattak a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely a következő fél évben is változatlan maradhat. A részfeltételek tekintetében az emelkedő forrásköltségek banki kamatokba történő késleltetett begyűrűzése miatt az intézmények közel fele a felárak mérséklődését jelezte, ugyanakkor a második és harmadik negyedévre már hasonló arányuk irányozott elő emelkedést a felárban. A megkérdezett intézmények nettó értelemben vett 60 százaléka élénkülő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt 2022 első negyedévében, amiben a Zöld Otthon Program iránti kereslet növekedése is szerepet játszott. Ugyanakkor a második és harmadik negyedévben már nettó 55 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.

A fogyasztási hitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka szigorított az első negyedévben, és a válaszadók nettó értelemben vett 45 százaléka 2022 második és harmadik negyedévére előretekintve is szigorítást irányozott elő. A fogyasztási hitelek iránt változatlan keresletről számoltak be a bankok, a következő fél évre előretekintve azonban már visszaeső kereslettel számolnak.

A hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használja az MNB. Ezt úgy kapja, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát – olvasható az mnb.hu-n.

A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető.