hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hamisított termékek: ki, miért veszi, vagy nem vesz?

  • adozona.hu

Az eredeti termék gyártóit tartják a hamisítás legnagyobb áldozatainak a magyar fiatalok, ugyanakkor a társadalmat, a közjót és az államot csak elenyésző részük gondolja a hamisítási piac vesztesének, derült ki a HENT és a TÁRKI közös, az egyik legnépszerűbb hazai könnyűzenei fesztiválon készített kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt választják a fiatalok az illegális termékeket, a lehetséges büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak: jobban tartanak a termék rossz minőségétől vagy azok egészségre ártalmas hatásuktól.

Továbbra is „népszerűek” a hamis termékek a magyar fiatalok körében, hiszen a megkérdezett fesztiválozók több mint a fele (55,3 százalék) állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt már hamis terméket, áll a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) közös jelentésében, amely idén július végén készült. Újabb szomorú adalék, hogy a hamis terméket vásárló válaszadók között több mint háromnegyed részben (75,5 százalék) vannak azok, akik az elmúlt évben ezt többször is megtették, és csak kevesebb, mint negyed részben (24,5 százalék) vannak olyanok, akik most először vásároltak hamis terméket.

„Mindemellett rendkívül keveset tudnak a fiatalok a hamis termékek okozta teljes kárról, pedig az a gyártási és ellátási lánc minden pontján jelentkezik. Azaz a válaszadók valójában nincsenek tisztában a hamisítás következményeinek közösen megfizetett árával, nem látják át, hogy milyen károkat jelenthet mindenkinek a hamis termékek előállítása, kereskedelme. Pedig az Európai Unió területén évente félmilliónál több munkahely szűnik meg és több tízmilliárd euró költségvetési bevételtől esnek el az államok a hamisítások miatt” – mutatott rá Németh Mónika HENT titkár.  

A fesztivállátogatóknak több mint a fele (51,3 százalék) az eredeti terméket előállító gyártót nevezte meg a kárt leginkább elszenvedőnek a bevételkiesés és a bizalomvesztés okán. A hamis terméket vásárlók és nem vásárlók csoportjai is magas arányban (előbbi esetében 34,1 százalék, utóbbinál 20,7 százalék) úgy látják, hogy leginkább az eredeti terméket előállító cég a károsultja a hamisítási tevékenységeknek. További egynegyedük (24,6 százalék) a fogyasztókat tartja a leginkább vesztesnek a hamis termékek rövid élettartama, vagy veszélyessége, elavulása miatt.

A hamis termékek vásárlásának legfőbb motivációját az árkülönbség jelenti: a megkérdezettek közel fele (49,2 százalék) a termék olcsóságát jelölte meg fő oknak a termék vásárlására. Azon válaszadók közül, akik a hamis terméket az alacsony ára miatt választották, szinte mindenki eredeti terméket vett volna, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamisnál. Ugyanakkor több mint egynegyede (28,3 százalék) azért vásárolta, mert számára látszólag nem volt gond a minőségével, és ugyanennyi (28,3 százalék) válaszadót nem is érdekelt, hogy hamis-e a termék vagy sem; megvette, mert szüksége volt rá. Azok közül, akik csak egyszer vásároltak hamis terméket, közel kétszer annyian (40,7 százalék) mondták azt, hogy látszólag nem volt gond a termék minőségével, mint a többszöri vásárlók közül (25,3 százalék). Az egyszeri vásárlók csoportjánál feltehetően ez lehet egy akadálya a további vásárlásoknak.

Ami a hozzáférhetőséget illeti, a hamis terméket vásárló fesztivállátogatóknak több mint a háromnegyede (77,6 százalék) az internetről szerezte be a terméket, míg 19 százalékuk piacon, 15,5 százalékuk pedig boltban.

Érdekes jelenség, hogy a hamis terméket vásárlókat és nem vásárlókat nem az esetlegesen várható büntetések téríthetik el szándékuktól: leginkább a termék vélhető rossz minőségétől (előbbiek 63,9 százaléka, az utóbbiak 85,3 százaléka) tartanak. A másik fontos visszatartó tényező a hamis termékeket vásárlók esetében az egészségére veszélyt jelentő, ártalmas jellemzője a terméknek (48,7 százalék). Ugyanők közel egyforma arányban említették azt, hogy a sok kudarc/átverés (26,1 százalék), vagy felelősségre való vonás/ büntetés (29,4 százalék), illetve garancia, jótállás esetleges elvesztése (23,5 százalék) okán nem vásárolnának a későbbiekben már hamis terméket.

A hamis terméket nem vásárlók esetében a második legerősebb visszatartó tényező (az első helyen álló „rossz minőség” után) ugyancsak az egészségét veszélyeztető, ártalmas jelleg (37,3 százalék). Közel egyforma arányban említették azt, hogy az átveréstől való félelem (29,3 százalék), garancia, jótállás esetleges elvesztése (30,7 százalék) miatt nem vásárolnának hamis terméket.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink