Folytatódik a drágulás az MNB friss inflációs jelentése szerint

Megosztás Tetszik

2021 második negyedévében a világ gazdaságai élénk növekedést mutattak, ugyanakkor számos ország gazdasági teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szintjétől. Összességében az infláció világszerte tovább emelkedett az elmúlt hónapokban. Ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak növekedése is gyorsabban jelentkezett – szögezi le az MNB szeptemberi inflációs jelentése.

A 2021 második negyedéves GDP adatok alapján az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 12,2, Kínáé pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi értéket, ezzel pedig az amerikai GDP 0,8 százalékkal, míg a kínai 8,2 százalékkal a 2019 végi szint felett alakult – olvasható az MNB közleményében. Az Európai Unió teljesítménye ugyanakkor elmarad a válság előtti szinttől. A régiós országok közül Lengyelország és Románia már enyhén meghaladta a válság előtti teljesítményét, azonban Csehország még elmarad attól.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma ugyanakkor a gazdasági helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozza. Az elmúlt negyedévben általánosan nőtt az infláció, amelynek hátterében elsősorban a gazdaságok újranyitása áll. A gazdaságok kínálati oldala lassabban állt helyre, ami a világszerte megfigyelhető erőteljes kereslet élénküléssel párosulva a nyersanyagárak és a szállítási költségek számottevő emelkedését okozta. Ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak is gyorsabban nőttek. A tartós emelkedés következtében számos országban a jegybanki cél felett alakul a fogyasztóiár-index. Az Egyesült Államokban a nyári hónapokban 5 százalék fölé nőtt, míg az eurozóna esetében egy évtizedes csúcsra, 3 százalékra ugrott az inflációs mutató. Régiónkban is hasonló tendenciák játszódnak le, a fogyasztóiárindex Románia (5,25 százalék), Lengyelország (5,5 százalék) és Csehország (4,1 százalék) esetében is meghaladja a jegybanki toleranciasáv felső szélét.

Az elmúlt időszakban több jegybank is megkezdte a monetáris kondíciók szigorítását, azonban a globálisan meghatározó jegybankok fenntartották a laza monetáris kondíciókat és folytatták eszközvásárlási programjaikat. A Federal Reserve (Fed) változatlanul hagyta az irányadó ráta célsávját, amely így továbbra is 0–0,25 százalékos szinten maradt. Az állampapír- és jelzálogfedezett-értékpapír vásárlások az eddigi ütem szerint folytatódtak, ugyanakkor egyes döntéshozói nyilatkozatok alapján egyre közelebb kerül a válságkezelő programok módosításának lehetősége. A Fed döntéshozói szerint az átmeneti tényezők kifutásával az inflációs nyomás mérséklődhet, azonban néhányan kiemelték, hogy a kínálati lánc vártnál tartósabb töredezettsége a magas árdinamika fennmaradása felé mutat.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa változatlanul hagyta az irányadó rátákat, ugyanakkor bejelentette, hogy az előző két negyedévhez képest alacsonyabb ütemben folytatja a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében történő vásárlásokat. Az EKB július elején nyilvánosságra hozta a stratégiai keretrendszer felülvizsgálatának eredményeit, amelyben szimmetrikus 2 százalékos inflációs célt határozott meg. Emellett klímaügyi akciótervet fogadott el, amelynek részeként az EKB a jövőben áttekinti, hogyan építhetők be a klímavédelmi szempontok a monetáris politikai keretrendszerébe.

Az elmúlt időszakban több fejlett országbeli jegybank megkezdte eszközvásárlási programjának kivezetését. A régióban a cseh jegybank korábbi iránymutatásával összhangban júniusban és augusztusban 25–25 bázisponttal, 0,75 százalékra emelte az alapkamatot. A lengyel és a román jegybank nem változtatott az alapkamaton. A pénz- és tőkepiaci hangulat az elmúlt negyedév első felében a koronavírus delta variánsának terjedése és az ahhoz kapcsolódóan bevezetett szigorítások miatt kissé romlott, ugyanakkor a negyedév második felében a beérkező makrogazdasági adatok és a változatlanul támogató amerikai monetáris politika következtében javult.

Az előző negyedév első felében a kockázatkerülés fokozódásával párhuzamosan a fejlett piaci hozamok mérséklődtek. Az időszak második felében ugyanakkor a javuló pénzpiaci hangulat, valamint a növekvő inflációs kockázatok miatt a korábban csökkenő európai hozamszintek némileg korrigáltak. A vizsgált időszakban a fejlett piacokon összességében a hosszú állampapírhozamok csökkentek, miközben a nyersanyagárak tovább nőttek. Az olaj ára az időszak első felében történt jelentős mérséklődést követően ismét emelkedni kezdett. A változékony pénzpiaci hangulatban a kockázati mutatók enyhén emelkedtek, és a piacok volatilitása júniushoz képest enyhén mérséklődött.

Hazánkban az első, júniusi csúcson túl vagyunk, azonban ősszel újabb inflációs kiugrással nézünk szembe. A gazdaság újraindításával párhuzamosan a fogyasztóiár-index a második negyedévben 5 százalék fölött alakult, majd a nyári hónapokban enyhén mérséklődött. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása az iparcikkek egyre szélesebb körében okozza az infláció gyorsulását. A piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott.

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul. Összességében a beérkezett adatok és a szeptemberi Inflációs jelentés aktuális feltevései alapján 2021-ben a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékos emelkedése várható. Az inflációs alapfolyamatok esetében a megnövekedett nyersanyag- és szállítási költségek az iparcikkek áraiba történő folytatódó fokozatos áthárítása lesz meghatározó. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék közelébe emelkedik. A jegybanki szigorító ciklus hatása 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válik. Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba. A fogyasztóiár-index várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik. Az infláció 2022-ben 3,4-3,8, míg 2023-ban 2,8-3,2 százalékon alakul.

A magyar gazdaság sikeresen újraindult. A gazdaság gyors helyreállítási képességét jelzi a várakozásokat meghaladó második negyedéves teljesítmény is, amellyel a GDP várhatóan 6,5-7,0 százalékkal bővül az idei évben – írja a közlemény. A második negyedévben a várakozásoknál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét. Hazánk Európa leggyorsabb helyreállást mutató gazdaságai közé tartozik. A havi adatok alapján a gazdaság élénk növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. A gazdaság a járvány harmadik hullámában is ellenállónak bizonyult, miközben az áprilisban elindított, az európai átlagnál korábbi újranyitás is érdemi lendületet adott a gazdasági növekedésnek. Az év végéhez közeledve a koronavírus-járvány negyedik hulláma növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.

A kedvező munkaerőpiaci környezetben a háztartások fogyasztásának bővülése várhatóan folytatódik. Amennyiben nem romlik jelentősen a járványhelyzet, a lakosság részéről támasztott belső kereslet továbbra is élénk marad. A háztartások fogyasztásának bővülését – a második negyedévhez hasonlóan – a harmadik negyedévben is jelentős mértékben támogathatja a szolgáltatások igénybevétele, előretekintve ugyanakkor a járványhelyzet alakulása számottevő kockázatot jelent. A fogyasztás folytatódó kilábalását támogatja a magas megtakarítási ráta csökkenése, a háztartásoknál elmúlt években felhalmozott pénzügyi vagyon, illetve a reáljövedelmek élénk bővülése.

Az általánosan élénkülő beruházások az idei évtől már ismét pozitívan járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. 2021-ben a magánberuházások emelkednek, míg az állami beruházások volumene a 2020. évi szint körül alakulhat idén is. Bár a kormányzati fejlesztéseket a saját és az uniós források egyaránt támogatják, adminisztratív akadályok és az építőipari kapacitásproblémák következtében a volumen visszafogottabban alakul. A járvány miatt ideiglenesen leállított beruházási projektek újraindultak, így a vállalati beruházások emelkednek az előrejelzési horizonton. A kedvező jövedelmi folyamatok és a kormányzati otthonteremtési programok egyaránt támogatják a lakossági beruházások bővülését. Mindezek következtében a beruházási ráta tovább emelkedik és 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizont második felében.

A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljes visszapattanást mutat, és a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan a teljes előrejelzési horizonton dinamikusan növekszik. A globális félvezetőhiány a beszállítói láncokban keletkező szakadásokon keresztül a hazai árukivitelben is érezteti hatását. A hazai autóipar kilábalását a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. Szolgáltatásexportunk alakulása továbbra is erősen függ a járványügyi adatoktól és a nemzetközi turizmus teljesítményétől. Az export és a belső keresleti tételek (háztartások fogyasztása, beruházások) bővülésével párhuzamosan a hazai behozatal is számottevően emelkedik. A nettó export a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járul hozzá a gazdasági teljesítményhez. A második negyedévben a tavaly felhalmozott készletek leépítése megállt, ami közel 3 százalékponttal támogatta a gazdasági növekedést. A feldolgozóipari készletek jelentős mértékben emelkedtek az első félévben, ami összefüggésben áll a járműipart érintő alapanyaghiánnyal. Iparági szereplők szerint a globális félvezetőhiány 2021 második felében is fennmarad. Ennek következtében a helyzet csak 2022-ben normalizálódik, így jelentős készlet-leépítés a második félévben sem következik be.