Eurózónán kívüliek is kifogásolják a görögök áthidaló hitelét

Megosztás Tetszik

Több eurózónán kívüli tagállam is kifogást emelt az ellen, hogy az EU-költségvetés igénybevételével nyújtsanak áthidaló hitelt a görögöknek. Athénnak egy héten belül közel 6 milliárd euróra lenne szüksége. Egy tanácsi munkacsoport keresi a finanszírozási forrásokat.

Több euróövezeten kívüli EU-tagállam sem támogatja, hogy egy, az uniós költségvetéshez kötött alapból, az európai pénzügyi stabilitási mechanizmusból (EFSM) nyújtsanak áthidaló kölcsönt Görögországnak addig is, amíg kitárgyalják a harmadik hitelprogramot. Ezt Valdis Dombrovskis, az euróért felelős bizottsági alelnök ismerte el a pénzügyminiszteri tanács keddi ülését követően.

Elsőként még hétfőn a brit pénzügyminiszter jelezte, hogy nem támogatja az ötletet, ami állítólag az Európai Bizottságtól származik. A britekhez most csatlakoztak mások is, köztük több közép- és kelet-európai tagállam, amelyek nem kívánnak pénzügyileg elköteleződni egy görög hitelkonstrukcióban.

Brit források egy 2010 decemberi EU-döntésre hivatkoznak, miszerint az EFSM-et nem használják többé a valutaövezet tagállamainak pénzügyi támogatására, mihelyt létrejön az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az eurózóna állandó válságkezelő alapja. Portugália és Írország még azelőtt hozzáférést kapott az EFSM-hez, amelyet 2010 májusában hoztak létre, és amely a 28 EU-tagállam kezességvállalása mellett vehet fel kedvezményesen hiteleket a tőkepiacon és nyújthat hiteleket tagállamoknak.

Az EFSM elődjéből nyújtott pénzügyi egyenlegjavító támogatást (BOP) korábban az EU Magyarországnak, Lettországnak és Romániának. Utóbbi jelenleg is a támogatási programban van, bár a Bizottság alelnöke éppen kedden sajnálkozott amiatt, hogy sehogy sem sikerül lezárni a felülvizsgálatot a román kormánnyal, amely a Bizottság aggályai ellenére 24 százalékról 19 százalékra tervezi csökkenteni az áfa-kulcsot, a bevételkiesés miatt a 3 százaléknál magasabb hiányt kockáztatva idén.

Egy, az EUobservernek nyilatkozó EU-forrás szerint jelenleg 13 milliárd euró van még az alap számláján, és az volt a terv, hogy ebből nyújtanának 2-3 milliárd eurót Görögországnak.

Nem az EFSM az egyetlen opció, de ahogy azt Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, majd kedden Valdis Dombrovskis is megerősítette, valamennyi szóba jövő megoldás jogi, technikai vagy politikai nehézségekbe ütközik.

Pierre Gramegna, luxemburgi pénzügyminiszter, az Ecofin elnöke szerint az Európai Bizottság még nem terjesztett be hivatalos javaslatot az EFSM forrásainak felhasználására.

Alternatívaként felmerülhet még az is, hogy egy korábbi megállapodással összhangban átutalják Athénnak az Európai Központi Bank és a tagállami jegybankok görög államkötvényeken realizált nyereségét. Ennek összegét 3,3 milliárd euróra becsülik.

Az Eurócsoport hétfőn egy munkacsoportot hozott létre a különböző opciók gyors megvizsgálására. Az idő szorít, hiszen Görögországnak július 20-áig körülbelül 6 milliárd eurót kellene visszafizetnie hitelezőinek. Az EKB-nak egyes források szerint 3,6, mások szerint 4,2 milliárd euróval, az IMF-nek pedig valamivel több, mint 2 milliárd euróval tartozik a hellén állam.

A hétfőn reggel véget ért eurócsúcs résztvevői úgy döntöttek, hogy a harmadik görög programról (ennek összege 82-86 milliárd euró lehet) való megállapodásig, ami nem valószínű egy hónapon belül, áthidaló hitelt nyújtanak Athénnak, hogy fedezni tudja rövid távú finanszírozási igényeit. Júliusban 7, augusztusra pedig további 5 milliárd eurót bocsátanának a görögök rendelkezésére.

Ezt a hitelt azonban nem kötnék feltételekhez, ami az egyik magyarázat arra, hogy számos ország miért ódzkodik pénzt adni Görögországnak.

Az EUobserver a német Handelsblatt című gazdasági lap információja alapján úgy tudja, hogy Wolfgang Schauble azt javasolta Athénnak, hogy IOU-t, az adósságot elismerő informális dokumentumot nyomtasson és abból fizesse ki az EKB-t és az IMF-et. Az IOU az "I owe you", vagyis a Tartozom Neked szószerkezet rövidítése.