hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egymást hitelezik a magyar cégek

  • adozona.hu

Ismét a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetést a közép-kelet-európai régióban, ugyanakkor csökkentek a hazai cégek által megszabott fizetési határidők és régiós csúcsot dönt a határidőre kifizetett számlák hazai aránya is – állapította meg az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb közép-kelet-európai kiadása. Az Atradius szerint a pozitív trendek megtartása mellett 2015 második felében kulcsfeladat a halasztott fizetésből adódó magas kitettség és működési kockázat csökkentése.

2015 első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult (76,6 százalék külföldi, és 67,3 százalék belföldi partnerek esetében), ami jelentősen meghaladja a kelet-európai 38 százalékos (42,9%/38,4%), és a nyugat-európai 41,3 százalékos (44,9%/37,7%) átlagot is. Ez trendfordulót jelent, hiszen a tavalyi, rendkívül óvatos 49,2 százalékos átlag után a 2015-ös érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel – mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait összefoglaló kutatási jelentésből kiderül: a közép-kelet-európai régió országai közül csak Magyarországon növekedtek az arányszámok, a többieknél csökkenték, illetve Szlovákiában volt tapasztalható stagnálás.

„Míg tavaly a magyar vállalkozások a régió egyik legóvatosabb játékosainak számítottak, idén mintha elfelejtették volna, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást, illetve külföldi partnereiket. Figyelembe véve, hogy a kelet-európai régió gazdasági fejlődésére negatív hatással van az orosz és ukrán gazdaságok visszaesése, illetve az eurózóna országainak gyenge növekedése, a magyar cégek egészségtelen kockázatot vállalnak ezzel a gyakorlattal. Ráadásul ez a hozzáállás két évvel ezelőtt sem bizonyult kifizetődőnek– foglalta össze Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A régiós átlag mintegy duplája a hazai halasztott fizetések aránya
24 napra csökkent a hazai cégek szabta fizetési határidő
A határidőre kifizetett számlák tekintetében Magyarország régióvezető
Régiós és uniós átlag alatt a 90 napon túli nemfizetés, 1% alatt a behajthatatlan követelések


Az országigazgató szerint ugyanakkor némi óvatosságot feltételez a vállalkozások részéről, hogy csökkentek a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére. Ez a határidő átlagosan hét napos csökkenést jelez összességében a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál.

Azonban a magyar vállalkozások külföldi vevőinek egy kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag. Érdekesség, hogy a magyar cégek által adott fizetési határidők teljesen megegyeznek a lengyel cégek által megszabott határidőkkel.  

A magyar vállalkozók lelkes hitelezési gyakorlatával azonban még nem élnek vissza jelentős mértékben üzleti partnereik, hiszen a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 és 2014 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: belföldi partnerek esetében 27,3 százalék, külföldiekében 19,4 százalék. Mindkét érték a legalacsonyabb a felmérésben részt vevő közép-európai országok között, és jelentősen a kelet-európai (41,2% belföldi és 34,2% külföldi) és a nyugat-európai átlag (40,2% belföldi és 35,4% külföldi) alatt helyezkedik el.

Ami késedelmek hosszát illeti, a válaszadók közül Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatti érték. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.

Vanek Balázs szerint az is pozitív adat a magyar cégek tekintetében, hogy a 90 napot meghaladó hazai kintlévőségek az összérték mindössze 2,7 százalékát jelentik, és ez az arány jelentősen alacsonyabb a kelet-európai (7,2%) és a nyugat-európai átlagnál (7,6%) is. A 90 napot meghaladó külföldi vállalatközi kintlévőségek aránya 2,1 százalék, ami ugyancsak lényegesen kisebb szám, mint a kelet-európai 6,7 százalékos, illetve a nyugat-európai 7 százalékos adat.

A késedelmes fizetések leggyakoribb oka az idei felmérésben sem változott: a magyarországi válaszadók többsége szerint a vállalatközi ügyfelek késedelmes fizetésének leggyakoribb oka a rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelensége (78,6%-ban a belföldi ügyfelek és 64,7%-ban a külföldi ügyfelek esetében). Mindkét százalékarány jóval magasabb értéket mutat, mint a kelet-európai eredmények (60% a belföldi és 41,4% a külföldi ügyfelek vonatkozásában), illetve a nyugat-európai átlag (51,4% a belföldi és 37% a külföldi ügyfelek tekintetében). A magyar adatok nemcsak az átlagokat haladták meg, hanem egyben a felmérés legmagasabb értékei is.

 Fontos megjegyezni, hogy a magyar cégek kintlévőségeik összértékének átlagosan 1 százalékát írták le behajthatatlan követelésként; az átlag Kelet-Európában 1,1 százalék, Nyugat-Európában pedig 1,2 százalék. Míg a magyar adatok nem változtak tavaly óta, addig a kelet-európai átlag 0,1, a nyugat európai 0,5 százalékpontos csökkenést mutat. A magyar válaszadók szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, különösen a gépipar termelt sok, a határokon átnyúló külkereskedelemből származó behajthatatlan kintlévőséget. A magyar válaszadók többsége (65%) szerint a kintlévőségek azért váltak behajthatatlanná, mert a vásárló csődöt jelentett, vagy felszámolta cégét. Kelet-Európában ez az arány 56,6 százalék, Nyugat-Európában pedig 66,4 százalék.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Elektromosautó-töltés elszámolása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Közúti áruszállítás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink