hirdetés
További témák

Civil törvény: folytatódik a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben

  • BruxInfo

Az Európai Bizottságot nem győzték meg a magyar kormány érvei, ezért szerdán úgy döntött, hogy a második szakaszba lépteti a civil törvény ügyében még júliusban elindított kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel ezzel egyidejűleg kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Budapestnek a felsőoktatási törvény miatt indult eljárás keretében, két hetet adva a kormánynak a válaszra.

hirdetés
hirdetés

Indoklással ellátott vélemény kiadásával a második szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a magyar civil törvény ügyében júliusban indult kötelezettségszegési eljárást. A döntés indoklásából kiderül, hogy a testületet nem győzték meg a magyar kormánynak a törvény kifogásolt részei mellett felhozott érvei. „A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak” – áll a testület közleményében.

A Bizottság ezzel egyidejűleg úgy döntött, hogy további információkat kér a magyar kormánytól a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárás részeként, egyelőre anélkül, hogy a harmadik, a bírósági szakaszba léptette volna a procedúrát.

A testület illetékes szóvivője azzal indokolta a BruxInfónak a kiegészítő indoklással ellátott véleményt (ami tehát továbbra is az eljárás második szakaszának része), hogy egy, az eljárás WTO-szabályokkal összefüggő technikai kiegészítése miatt volt szükség a lépésre. A Bizottság két hetet adott a kormánynak a válaszra.

Mindez megfigyelők szerint azt valószínűsíti, hogy novemberben fog visszatérni a Bizottság mindkét magyar dossziéra (a civil törvényre esetleg csak decemberben), és mindkettő esetében kiáll a bírósági kereset benyújtásának bejelentése.

A Bruxinfo kérdésére Brüsszelben megerősítették, hogy az a tény, hogy megállapodik-e a magyar kormány New York állammal egy, a CEU számára lényeges kampusz felállításáról, nem változtat érdemben a jogi helyzeten. Hiszen a Bizottság, amikor megtámadta a magyar szabályozást, azt is kifejtette, hogy az ilyenfajta igényt jogellenesnek tekinti.

Ami a civil törvényt illeti, a Bizottság július 14-én felszólító levelet küldött az ügyben. A Bizottság azért döntött úgy, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország – véleménye szerint - nem teljesítette az EU szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, „tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat”. Ezen aggályokon túlmenően, a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amelyeket belefoglaltak – az EU Szerződés rendelkezéseivel együtt értelmezett – Európai Unió Alapjogi Chartájába.

Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. A kormánynak mostantól egy hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleménynek való megfelelést célzó intézkedéseket. Ha nem ad kielégítő választ az indokolással ellátott véleményre, a Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

Emlékezetes, hogy a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 ezer eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriáinál, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük.

E civil szervezeteknek továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat, így azt is, amikor egy támogató egy adott évben 500 ezer forint feletti finanszírozást nyújt, valamint a támogatóval és az egyes támogatásokkal kapcsolatos részletes adatokat. Ezeket az adatokat beviszik egy külön nyilvántartásba, és így azok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak. Az érintett szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X