Adóváltozások 2013: az áfától az illetékig

Megosztás Tetszik

Illetékek, szabad vállalkozási zónák, adómentes juttatások, társasági adó, áfa - a legfontosabb adóváltozások összefoglalója.

1. Újra módosították az adótörvényeket

2013. április 18-án jelent meg a XXXVII. törvény az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól, mely önálló törvényben szabályozza az európai uniós együttműködés, az adóhatóságok közötti információcsere, valamint a nemzetközi adó megállapítási és behajtási előírásait. A törvény a nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdésein kívül számos adótörvényt is módosít, itt csak a legfontosabbakat emeljük ki - olvasható a LeitnerLeitner hírlevelében.

A társasági adó (tao) törvény változása értelmében a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési támogatásokra vonatkozóan jelentősen módosultak a látványcsapatsport-támogatással kapcsolatos adókedvezmény igénybevételének szabályai.

A jövőben jelentősen csökken a tao-megtakarítás mértéke, hiszen a támogatás mellett az adózónak egy további sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, ami nem minősül tao szempontból elismert költségnek. További nehézség, hogy mindkét támogatás kifizetését 8 napos jogvesztő hatállyal be kell jelenteni az adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása miatt a teljes adókedvezményt el lehet veszíteni. Mivel az új szabályozás csak a sporttámogatásokat érinti, felmerül a filmtámogatás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának kedvezőbb lehetősége.

Az áfa törvénybe az eddigi háttértörvényre való utalás helyett bekerült az építési telek részletes megfogalmazása. A személygépkocsi értékesítésére vonatkozó adómentességi szabály pedig akkor is alkalmazható lesz, ha a beszerzéshez áthárított adó ugyan nem kapcsolódott, de ha kapcsolódott volna, akkor azt az adóalany nem vonhatta volna le.

Az szja törvény módosítása értelmében az a – meghatározott összeghatárig terjedő - összeg, amit a munkáltató tag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkavállalója számára célzott szolgáltatásnyújtásra befizetett, speciális béren kívüli juttatásnak minősül (adóteher: 35,7%), amelyet nem kell beszámítani a béren kívüli juttatások 500.000 forintos éves keretösszegébe. A kedvezményezett összeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül (adóteher: 51,17%). Ezt a kedvezményt a törvény hatályba lépését megelőző befizetésekre is lehet alkalmazni azzal, hogy a korábban befizetett összegek közterheit 2013 májusában kell rendezni.

Az illetéktörvény egyik módosítása értelmében ezentúl nem kell sem öröklési, sem ajándékozási illetéket fizetni a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés után.

Pénzügyi tranzakciós illetéket kell ezentúl fizetni a postán indított és közvetlenül a kedvezményezett részére történő készpénzfizetések után.

A cégautóadó alanyainak köre is módosult, így a 2013. július 1-jétől kezdődő tartós bérbeadás esetén a bérletbe vevőt terheli az adófizetési kötelezettség, melynek következtében a bérbevevő lesz mind a cégautóadó, mind pedig a gépjárműadó alanya ezáltal elkerülve a kettős adóztatást.

A jövedéki szabályozás terén számos enyhülést jelentő szabályt vezettek be mint pl. az üzletbezárás időtartamának csökkenése és ezen szankció alkalmazása illetve a szennyezetté vált termék tisztításával kapcsolatos kötelező előírások csökkenése vagy akár az ismétlődésre vonatkozó szabály pontosítása, miszerint 2 év elteltével nem számít ismétlődőnek egy újonnan elkövetett szabálysértés.

A 2013. január 1-jétől bevezetett két új adónem, a kata és a kiva, szabályozásában is történtek módosítások. A törvény pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatott valamint a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény fogalmát és kiegészíti azt a részmunkaidős foglalkoztatás meghatározásával. A kisadózó vállalkozások tételes adóját ezentúl biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják, míg a kisvállalati adó év közben is bármikor választható lesz, emellett a 25 év alatti, 55 év feletti munkavállalók után is lesz érvényesíthető szocho-kedvezmény. A kivára év közben történő átállással önálló üzleti év kezdődik. A fenti változások a módosító törvény kihirdetését követően azonnal, azaz 2013. április 21-től hatályosak.

2. Szabad vállalkozási zónák kijelölése

A 27/2013 (II.12.) Kormányrendelet értelmében Magyarországon a tervezettnél jóval több, 903 település válik szabad vállalkozási zónává, mely kijelölés 5 évre szól és meghosszabbítható. A csupán 100 millió forintos limittel bevezetésre került szabad vállalkozási zónákban létrehozott beruházások adókedvezménye lényegesen nagyobb körben lehet vonzó a vállalkozások számára. Ösztönzőleg hathat, hogy a tao törvény szerinti fejlesztési adókedvezményen kívül a szabad vállalkozási zónákban szociális hozzájárulási adó valamint szakképzési hozzájárulás kedvezmény is igénybe vehető, valamint új munkahelyek teremtése esetén a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pályázat útján többlettámogatás is érvényesíthető.

3. Támogatások

K+F+I Ernyőprojekt támogatása

2013. április 15-től május 27-ig az ország egész területén újra megnyílik az ERNYO_13 pályázati konstrukció, melynek keretében a vállalkozások kizárólag új projektekre nyerhetnek támogatást. A pályázat célja a vállalati K+F+I (azaz kutatás, fejlesztés és innováció) tevékenység dinamikus növekedésének biztosítása jelentős vállalati K+F+I programok támogatásával. A projekt a benyújtást követően kezdhető meg és megvalósítására maximum 24 hónap áll rendelkezésre. A pályázat keretében elnyerhető támogatás minimum 40 millió, maximum 2 milliárd Ft, maximum 50%-os támogatási arányban.

Készpénztámogatás K+F-el összefüggő agrár- és élelmiszeripari projektekre

2013. április 24-től június 24-ig lehet pályázatokat benyújtani az AGR_PIAC_13 pályázati konstrukció keretében olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, amelyek a későbbi ipari hasznosítás szempontjából jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, tudományos ismeretek bővülését vagy agrár-élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A projekt a benyújtást követően kezdhető meg és megvalósítására maximum 36 hónap áll rendelkezésre. Az elnyerhető támogatás összege 40 millió foint - 1,5 milliárd forint között változó.

4. Fordított áfa

2013. március 19-én az Európai Bizottság elutasította Magyarország arra irányuló kérelmét, hogy az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésével kapcsolatban fordított adózást vezethessen be, melytől a feketegazdaság visszaszorítását várta a törvényalkotó.

Ennek megfelelően ebben az ágazatban nem kerül bevezetésre a fordított áfa.

A fordított adózást csak kivételes esetben és meglehetősen szűk körben engedélyezi az unió, hogy ne csorbuljon az áruk szabad áramlásának elve az egyes országokban történő eltérő adózási előírások miatt. Egyes ágazatokat, mint például mobil telefonok, parfümök,nemesfémek, maga az unió javasolt bevonni a fordított adózás hatálya alá, így várható, hogy ezen termékek esetén Magyarországon bevezetésre kerülhet a fordított adózás.

5. Adómentes juttatások

Egy frissen megjelent NAV tájékoztató tisztázza a 2013. január 1-jétől kibővült körben adható adómentes juttatásokkal kapcsolatos több bizonytalanságot. Az – akár nemzetközi szintű – sportesemények mellett a kifizető ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 eFt értékben juttathat kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet, továbbá könyvtári beiratkozási díjat is.

A tájékoztató egyértelművé teszi, hogy nemcsak a munkáltató adhat munkavállalóinak ilyen jellegű ingyenes juttatást, hanem a vállalkozás az üzleti partnernek is (amennyiben kifizetői minőségében jár el).

A NAV tájékoztatójában azt is pontosítja, hogy milyen eseményeket foglal magába az új rendelkezés és melyek azok a szolgáltatások, melyekre nem vonatkozik az adómentesség. Ennek alapján pl. az állatkerti szolgáltatás nem tartozik a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítás besorolás alá, valamint a piaci alapon szerveződő mozik tevékenysége sem sorolható a közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatások körébe. Ugyanakkor a tájékoztató leszögezi, hogy utalvány formájában is adható a fent említett pont alapján adómentes juttatás, amennyiben megállapítható, hogy az konkrétan mely termékre, szolgáltatásra használható fel.