hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

5G technológia: ez lehet a kitörési pont Magyarország számára

  • MTI
3

Kitörési pont lehet Magyarország számára az 5G technológia, amely a gazdaság- és iparfejlesztés új dimenzióit nyitja meg.

hirdetés
hirdetés

Az ötödik generációs technológia bevezetése terén Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikeres, a helyzeti előny megőrzéséhez azonban szükség van arra, hogy a következő technológiai ugrásra is a lehető leghamarabb reagáljanak a gazdasági szereplők. Az 5G-koalíció csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet részvételével az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését és magyarországi bevezetését támogatja – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyarországi 5G koalíció megalakulása alkalmából Budapesten tartott szimpóziumon.

A rendezvényen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte, hogy a város számára az épülő járműipari tesztpálya mellett az 5G technológia is új lehetőségeket nyit meg egyebek között a smart city fejlesztésekkel, az agrár- és egészségügyi innovációkban, illetve a várost az autópályával összekötő R-76-os is okos gyorsforgalmi útként épül meg. A polgármester szerint a fejlesztéseknek köszönhetően idén csaknem ezer új munkahely jöhet létre Zalaegerszegen.

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja hangsúlyozta, hogy az 5G technológia által kínált adatátviteli sebesség és a lényegében késleltetésmentes kapcsolat nem pusztán mennyiségi ugrás. Kiemelte: a 4G-nél lényegesen jobb műszaki paramétereknek köszönhetően az alkalmazás lehetőségei rendkívül szélesek, többek között az okos otthonokban és városokban, az orvosi alkalmazásokban, a digitális felsőoktatásban, az intelligens közlekedési rendszerekben és a bankszektorban.

Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja szerint a közlekedés okozta környezeti terhelés mérséklését ki lehet kényszeríteni nem műszaki eszközökkel is – például a forgalom korlátozásával –, de a közlekedési igények valószínűleg növekedni fognak, ezért szükség lesz a közlekedési infrastruktúra lehető legjobb kihasználására képes intelligens rendszerekre. Hozzátette: a közlekedésirányításnál kulcsfontosságú lesz, hogy a járművek láthatóvá válnak a rendszer számára.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke kiemelte azoknak a szoftvereknek jelentőségét, amelyek az 5G-t a hétköznapi felhasználók számára láthatóvá és használhatóvá teszik. Az államnak támogatnia kell a fejlesztéseket, hogy Magyarország versenyképes maradjon az 5G-t alkalmazó termékek piacán – tette hozzá.

Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója is hangsúlyozta, hogy pusztán piaci alapon, kormányzati támogatás és az egyetemek kutatói kapacitása nélkül nem valósulhatna meg az 5G kihasználása. Hozzátette, a szolgáltatók részéről óriási beruházásokra lesz szükség 2018-19-ben, az anyacégek pedig annak függvényében fogják ezt finanszírozni, hogy mennyire befektetőbarát a magyarországi környezet.

Király István, a Vodafone vezérigazgató-helyettese szerint az 5G jelentősen átalakítja a gépek közötti kommunikációt, a „csendes ipari forradalom” már most is zajlik. Hozzátette: rengeteg hétköznapi felhasználási eszközben rejlik mobilkommunikációs lehetőség, a jövő autóiban pedig több száz szenzor is lehet majd, a végpontok által generált adatmennyiség ezért várhatóan ugrásszerűen növekszik a következő években. Kiemelte azt is, hogy a 2G-től a 4G-ig még az ipar szereplői vitték előre a fejlődést, az 5G-t viszont már a társadalmi igény húzza magával.

Negyvenhatan az 5G koalícióban

Aláírták a magyarországi 5G koalíció alapító nyilatkozatát: a negyvenhat kormányzati és piaci szereplő, szakmai szervezet, ipari érdekképviselet és egyetem technológiai összefogása az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését, valamint sikeres és gyors magyarországi bevezetését tűzte ki célul.

Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, amellyel – mint mondta – Magyarország belépett az 5G-technológia alkalmazásáért és hasznosításáért folyó globális versenybe. Kiemelte, hogy a digitális ökoszisztéma szereplőinek összefogásával „sokáig lehetetlennek tartott dolgok” valósulhatnak meg Magyarországon.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy az 5G nem egyszerűen fejlődési lépés, hanem technológiai ugrás, amelynek alkalmazásában Magyarországnak az elsők közé kell kerülnie. Hozzátette: az eddigi eredmények alapján a hálózatfejlesztés különösen sikeres ágazat a digitalizációs folyamaton belül.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kiemelte, az internetgazdaság átalakítja a gyártási rendszereket, a jövő ipari termelését már a digitális világ határozza meg. Az újítás folyamatos kényszere a szakterületek összefogását igényli, a kormányzatot pedig nyitott és kezdeményező innovációs politikára ösztönzi – tette hozzá. Az államtitkár sikeresnek nevezte a 4G technológia magyarországi hasznosítását, de további fejlesztéseket sürgetett, a legfontosabbnak pedig a járműipari fejlesztéseket nevezte a magyar gazdaság szempontjából.

Palkovics László, a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért is felelős kormánybiztos elmondta, hogy Magyarország a korszerű járműveket nemcsak gyártja, fejlesztésükben is részt tud venni. A magyar újítások világszínvonalúak, ezért a kutatóintézetek és cégek a nemzetközi környezetben is versenyképes fejlesztéseket hozhatnak létre – tette hozzá.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte, hogy Magyarország pozíciói az 5G hasznosításában kiválóak és ezt a lehetőséget ki kell használni. Hozzátette, hogy országszerte fejlesztések sora zajlik az 5G-ben rejlő lehetőségek kiaknázására és számos magyar cég ért már el világszínvonalú eredményeket ezen a téren. Az 5G felhajtóereje a rektor szerint az IoT (dolgok internete – hálózatba kapcsolt okos használati eszközök rendszere) lehet. Ennek folyamata hasonló az elektromosságéhoz, amelynek felhasználása nem a világítással, hanem az elektromos háztartási eszközök megjelenésével vezetett globális technológiai forradalomhoz – tette hozzá.

Az 5G koalíció céljainak megvalósítása a hétköznapi felhasználók életét teszi könnyebbé – húzta alá Jakab Roland, az Ericcson Magyarország ügyvezető igazgatója. Felidézte, hogy az új technológiák egyre gyorsabban hasznosulnak: a 3G befogadására még 8 év, a jelenleg uralkodó 4G befogadására viszont már csak 5 évre volt szükség. Hozzátette, hogy a versenyelőny megtartása érdekében felhasználási lehetőségek egész sorát kell tesztelni, hogy azok magyar mérnökök munkájával kerülhessenek ki a világpiacra.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója szerint a világ néhány éven belül nagyot fog változni, mivel az 5G szinte evolúciós szintű ugrást jelent a mobiltechnológiában. A majdnem valós idejű, késedelem nélküli – az emberi reakcióidő töredékével működő – kapcsolatok nemcsak az ipart, hanem a társadalmat is digitalizálják. Magyarország az 5G fejlesztések európai központjává válhat, a versenyelőny kihasználásához és megőrzéséhez minden feltétel adott – véli.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

altalanosavatar

Ezek a kisméretü cellás távadók minden 2-10 otthon közelében lesznek elhelyezve, kitéve a családokat káros, karcinogén, neurotoxikus és genotoxikus vezeték nélküli sugárzásnak. További információért látogassa meg a www.Bioiniative.org weboldalt.

altalanosavatar

https://www.youtube.com/watch?v=_Fi_0VTS-D8

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Munkaügy

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Letiltás munkabérből

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X