Reklámköltségek elszámolása: óvakodjunk a revizortól!

Megosztás Tetszik

Van értelme a szolidaritási adónak, ha a német példát másoljuk, megoldható, hogy a főkönyvi kivonatokat ne kelljen folyamatosan nyilvántartani, de nem árt résen lenni a reklámköltségek elszámolásánál, mert az adóellenőrök kiemelten figyelik a cégek ilyen jellegű kiadásait. Néhány magvas gondolat és hasznos tipp az adózási szakma nagyjaitól.

Az adórendszerben végrehajtott változtatások makrogazdasági hatásait elemzi a Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során összegyűlt tapasztalatok figyelembe vételével Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke az október 6-án és 7-én megrendezendő „Adóz(z)unk a jövőnek?” című soproni konferencián.

Az államadósság elleni fellépéssel Botos Katalin a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára foglalkozik majd, prezentációjában javaslatokat fogalmaz majd meg a költségvetési egyensúly javítására, külföldi példákkal alátámasztva. Szolidaritási adó bevezetésé – német példa alapján.

Szó lesz arról, is, hogy miközben az Európai Unió szintjén az adóbevételek növelésének komoly korlátai vannak, az államokra hárul az a feladat, hogy – egyes esetekben – közpénzből támogassák a rászoruló vállalkozásokat - állítja Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Előadásában arra is kitér majd, hogy az EU adópolitikai intézkedései (pl.: kedvezményes áfa-kulcsok; áfa-csalás elleni fellépés; a megtakarítások adóztatása; az „adóparadicsomok” elleni fellépés) mennyiben voltak képesek hozzájárulni a válság következményeinek enyhítéséhez.

Az első nap további szakmai részében kerekasztal beszélgetésre kerül sor, amelynek központjában a nemzetközi adózási tendenciák és a lehetséges hazai adóreform közötti kapcsolatok elemzése áll. A kerekasztal beszélgetés résztvevői között lesz Deák Dániel egyetemi tanár, az International Fiscal Association elnöke, Herich György egyetemi docens, a MOKLASZ elnöke, Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Lengyel Tibor a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke, Lukács János egyetemi docens, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, valamint Zara László az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.A szakemberek az elhúzódó gazdasági - pénzügyi válság hatásaival kapcsolatban arról beszélnek majd milyen területeken lenne szükséges az adórendszerbeli szabályozásnak rugalmasabban követnie.

A konferencia másnapján a szakmai munka három szekcióban folytatódik: a Számvitel, a controlling és az adózás aktuális kihívásaival foglalkozó szekció keretében az adópolitikai kérdések mellett a számviteli környezet változásai és a controlling területén jelentkező új kihívások is terítékre kerülnek. A másik magyar szekció munkájának középpontjában az Európai Uniós munkavállalással kapcsolatos adózási kötelezettségek, a helyi adók rendszerének lehetséges reformelképzelései illetve az illetékek területén jelentkező aktuális feladatok állnak. A két magyar nyelvű szekció mellett egy idegen (angol) nyelvű szekció munkájába is bekapcsolódhatnak a konferencia résztvevői.

Főkönyvi kivonatok: megúszhatjuk a nyilvántartást

A számvitel, a controlling és az adózás aktuális kérdéseivel foglalkozó szekció első előadója  Kenyeres Sándor, az Adózóna okleveles adószakértője, a számviteli információs rendszer korlátairól és azoknak az adózásra gyakorolt hatásairól beszél. A számviteli információs rendszer kialakulásának történeti áttekintését követően néhány kiemelten fontos problémát vázol fel. Egyebek mellett azt, hogy a számviteli és az adójogi eredménylevezetés egymástól akár jelentősen eltérhet. Javaslatokat is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy miként oldható meg az, hogy ne legyen szükséges a főkönyvi kartonokat folyamatosan nyilvántartani.  

A költségvetés aktuális állapotának szemléltetése után Kolta Ádám a MOKLASZ alelnöke részletesen elemzi a 2011. évi LXIII. Törvény új előírásait, különös tekintettel a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélésre, valamint a költségvetési csalás tényállásaira. Az előadás keretében az új tényállásokkal kapcsolatos büntetési tételeket is elemzi, kihangsúlyozva, hogy minősített esetekben akár 5- 10 éves időtartamú börtönbüntetés kiszabása is lehetségessé vált.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt és újnak tekinthető feladatait Varga Árpád elnökhelyettes ismerteti. Előadásában kitér a transzferárak, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére, a tőzsdei ügyletek vizsgálatára, valamint az illegális szerencsejáték-szervezői tevékenység visszaszorításának mikéntjére.

A konferencia előadásain hallhatunk még a közvetlen adók alkalmazásának gyakorlati problémáit a nemzetközi ügyletekben az Európai Unió Bírósági döntéseinek függvényében. Továbbá az ingatlanokkal kapcsolatos új adózási szabályokról, az ingatlan szerzésével, különösképpen a külföldiek ingatlanszerzésével összefüggő adózási kérdésekről, az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelmek adóztatásának a hazai és nemzetközi gyakorlatban elterjedt szabályozásáról. Végül, de nem utolsósorban tájékozódhatunk a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális adójogszabályairól és az adódiplomácia eredményesebb alkalmazásának módszereit ismerhetjük meg.

Előnytelen kettős adóztatási egyezmények

Herich György, a MOKLASZ elnöke kifejti hogy a nemzetközi adózásból származó bevétel melyik ország költségvetését milyen arányban gyarapítja, az országok közötti megegyezések, szerződések, megállapodások következménye. Véleménye szerint a magyar adódiplomácia és az adódiplomaták hiánya – a már feltárt és számszerűsített esetek alapján is – százmilliárdos nagyságrendű jövedelem kiesést okoz a magyar költségvetésnek. A Magyarország által kötött kettős adóztatási egyezmények döntő többsége számunkra nem előnyös, s lenne lehetőség lenne akár a már megkötött egyezmények átdolgozására és megújítására is.

Az Adózási és illetékügyi kérdésekkel foglalkozó szekció a munkáját Kovács Judit Rita okleveles adószakértő előadása keretében az európai munkaerőpiac megnyitásának hatásait elemezte, különös figyelmet szentelve a németországi és ausztriai munkavégzés szabályrendszerének. Többek között kitér a munkavállalás feltételeinek ismertetésére, az EURES hálózat tevékenységére, az egészségügy és a társadalombiztosítás Uniós jellemzőire, valamint a nyugdíjazással összefüggő kérdésekre. Szemlélteti a két kiemelt ország magyar munkavállalókra is vonatkozó adózási szabályait.