Elhamarkodott következtetés, hogy "újra virul a minimálbéres adócsalás"

Megosztás Tetszik

A NAV szeptember 13-án a 2010-es személyi jövedelemadó adatokról tartott sajtótájékoztatójához mellékelt adatsorokból sokan ebből szemezgetve csak a nekik tetsző számadatot emelik ki és hozzák nyilvánosságra. Az egyik ilyen téves adat, ami elterjedt a médiában, hogy 1,2 millióan vannak minimálbérrel bejelentve. Lássuk, hol mehetett félre a számítás.

Ha figyelmesebben elolvassuk a NAV sajtótájékoztató anyagát. „Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 27,9 százaléka, 1 millió 258 ezer adózó vallott be. Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között szerepelnek olyan adóalanyok is, akik munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján 434 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti bérjövedelmet”

Tehát 434 ezer munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott kapott egész évben a havi minimálbérnek megfelelő összeget. Ez a szám tartalmazza például az ekhós jövedelmet szerzőket is. Az ekhó-s jövedelem mellett legalább a minimálbérnek megfelelő összeg után kell az általános szabályok szerint kell adózni és tb-járulékokat fizetni. Az ekhós jövedelmet szerzők biztosan nem „minimálbéres adócsalók”.

Hasonlóan téves az a sajtóban megjelent számadat , hogy a 2012-re tervezett adóváltozások miatt 140 ezer  forintos nettó fizetés alatt keresők rosszul járnak . A nettóból azért nem lehet visszaszámolni, mert akkor nem tudjuk figyelembe venni a családi kedvezmény adóalap csökkentő hatását. 

A konkrét számpélda, ami cáfolja a 140 ezres nettó összeget, mint viszonyítási alapot: 200 ezer forintos havi bruttó jövedelem két gyerekkel. A példabeli magánszemély nettó jövedelme 151 ezer forint lenne 2012-ben, de mégis 2 480 forinttal havonta rosszabbul járna, mint 2011-ben. A helyes viszonyítási szám: 213 362 forintos bruttó jövedelemig minden bérből fizetésből élő rosszabbul jár. A legrosszabbul azok járnának, akik 202 ezer és 213 ezer forint buttó közötti havi jövedelme van, ugyanis épp  a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalókkal fizettetne a.kormány hozzájárulást a kompenzációs rendszer működéséhez.  Holott ők ugyanúgy elszenvedői a 2012-es adóváltozásoknak.
 
Azoknál a gyerekes családoknál, ahol a családi kedvezményt nem tudják teljes egészében igénybe venni, náluk az szja-változás miatt az szja szempontjából a nettó bér változatlan marad . Az egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos csökkentése miatt viszont csökken a nettó bér. Például havi 450 ezer forintos jövedelemmel rendelkező, 3 gyerekes magánszemélynél 4 500 forinttal csökken a nettó.

Nehéz lesz végrehajtani a bér-kommandós törvényt.2011-ben a családi kedvezmény bevezetése miatt még csak azok járhattak rosszul, akiknek nem volt olyan gyermekük, akik után érvényesíthették a családi kedvezményt. 2012-ben ez már nem igaz, mert…. célszerű lenne bérkompenzációt végrehajtani a vállalkozásoknak a gyerekes és a nem gyerekes családoknál is. Ez két problémát vethet fel.

A bér-kommandós törvény szerint legalább a dolgozók kétharmadánál kell emelni a dolgozók fizetését. Ha a munkáltató takarékoskodni akar a költségekkel, akkor a gyerekesek bérét kompenzálja, mert az kisebb béremeléssel megoldható. Így a gyerektelenek kénytelenek lesznek szembenézni akár 10 ezer forintos nettóbér csökkenéssel is., miután a kétharmados szabály miatt kevesebbel kell kompenzálni, mint a gyerekteleneket.

A másik probléma az, hogy a munkáltató figyelembe veheti-e a családi kedvezményt a nettóbér kompenzációjánál. A családi kedvezmény igénybevétele a havi adóelőlegnél nem automatikus, hanem a dolgozó nyilatkozatához kötött. Ha a dolgozó nem kéri a családi kedvezmény figyelembevételét, akkor a havi nettója kisebb lesz, többet kell nála kompenzálni.

Az átgondolatlan, kapkodó törvényalkotásnak idővel következményei lesznek. Az egyik ilyennel fognak szembesülni a bér-kommandós törvény végrehajtási kormányrendeletének megalkotói, vagyis a kormány akik a családi kedvezményt nehezen tudják majd beilleszteni az elvárt béremelés jogszabályba

Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése helyes döntés, de ennek megvalósításához 4 kulcsos progresszív adótáblára lenne szükség. A legalsó 10 százalékos kulcs biztosítaná az adójóváírás zökkenőmentes kivezetését. A középső 20 és 30 százalékos sáv után a felső 40 százalékos kulcs biztosítaná költségvetési egyensúly megőrzését. Szükséges lenne a családi kedvezmény mértékének átgondolása is. A jelenlegi eltúlzott mérték az oka annak, hogy egy 3 gyerekes magánszemély csak 620 ezer forintos havi – bruttósított adóalap mellett tudja teljes egészében kihasználni a családi kedvezményt. (De lehet, hogy mindkét szülő dolgozik, akkor kettejüknek kell ekkora bruttó adóalapot felmutatni.) Ez is torzítja az „arányos” adórendszert.

Angyal József
okleveles adószakértő
matematikus