Nemcsak a lakáshitel törlesztésénél lehet könnyebb a devizahiteleseknek

Megosztás Tetszik

A lakáscélra felvett bankhitelek munkáltatói segítséggel történő törlesztésének, visszafizetésének kedvezményes lehetőségeit már bemutattuk. De mi legyen azokkal, akik a lakásukat úgynevezett szabad-felhasználású (jellemzően devizában felvett) hitelt a növekvő árfolyamok miatt nem bírják a törleszteni, és a jelzáloggal terhelt lakás elvesztése fenyegeti őket?

A szabad-felhasználású bankhitelek törlesztésére, kiváltására közterhek fizetése nélkül még a munkáltató sem adhat vissza nem térítendő támogatást, de például kamatmentes kölcsönnyújtással – ha van elegendő, rövidebb-hosszabb időre nélkülözhető adózott pénze és vállalja az ilyen esetben fizetendő közterheket – bármely kifizető (cég, szervezet) elősegítheti a megszorult adós bankhitelének részleges vagy teljes kiváltását akkor is, ha az adós nem a munkavállalója.

A kifizető által adott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönre a személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. § (1)-(2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. Ezek szerint a kamatkedvezmény adóköteles jövedelemnek minősül, amelynek 1,19-szerese után a kifizetőnek kell 16 százalék személyi jövedelemadót (szja-t) és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho-t) fizetnie. Közismert, hogy ez lényegesen kevesebb, mint amit akkor kellene fizetnie, ha a kamatkedvezménynek megfelelő összegű támogatást adna a magánszemélynek. A magánszemélynek emiatt adókötelezettsége nincs.

A kamatkedvezményt a kifizető magánszeméllyel szemben nyilvántartott mindenkori követelésére vetítve, adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell kiszámítani az 5 százalékponttal növelt jegybanki alapkamat (ez jelenleg 6+5 százalék) és a kifizető által kért kamat különbségeként. Kamatmentes kölcsön nyújtása esetén az adóköteles jövedelemnek minősülő kamatkedvezmény tehát (ha a jegybanki alapkamat nem változik) 2011-re számított összege a fennálló tartozás 11 százalékának a tartozás adóévi fennállásának időszakával arányos része.

Miért érdemes kamatmentes kölcsönt adni?

Ha a kifizető úgy adna kölcsönt, hogy a kamatkedvezmény után nem vállalná a szja és az eho megfizetését (vagyis a kölcsön után évenként megfizettetné a magánszeméllyel a jegybanki alapkamat + 5 százalék kamatot), kamatkedvezmény miatt adó- és eho-kötelezettsége ugyan nem keletkezne, de a magánszemélynek mindaddig fizetnie kellene ezt a kamatot, amíg a kölcsönt vissza nem fizeti. Ez adott esetben nagyobb terhet jelentene számára, mint az eredeti bankhitel törlesztése, és emellett a kamatbevételt társasági adóalany esetében – ha nem veszteséges – 10 százalék társasági adó is terheli. Ezért, ha a kifizető valóban segíteni akar a megszorult adóson, ésszerűbb, ha a kölcsönt kamatmentesen adja még annak árán is, hogy vállalnia kell a szja és az eho megfizetését.

A kamatmentes kölcsön után fizetendő szja és eho miatt a kifizetőnek személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolható költsége jelentkezik. Amennyiben a kifizető egy társasági adóalany (cég), és a kölcsönt kapó magánszemély vele munkaviszonyban áll, vagy a cég vezető tisztségviselője, vagy a cég tevékenységében személyesen közreműködő tag, vagy a cégnek – vele korábban munkaviszonyban állt – saját jogú nyugdíjasa, vagy ezeknek a magánszemélyeknek közeli hozzátartozója, a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt szja és eho a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül [Tao törvény 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont]. Vagyis az említett személyek esetében a megfizetett szja és eho összegével nem kell a társasági adóalapot megnövelni, ami azt jelenti, hogy annak 10 százalékával kevesebb társasági adót kell fizetni.

Mivel a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége, és kamatmentes kölcsön esetén kamatot sem kell fizetnie, azonnal megkezdheti a törlesztést (a kifizető és a magánszemély megállapodásától függő elviselhető részletekben), így a kifizetőt a kamatkedvezmény miatt terhelő közteher-kötelezettség is csökken.