Egy multi adózása: a Tesco állítja, az Adózóna kommentálja

Megosztás Tetszik

Az Adózónán január 28-án megjelent "Mennyit adóznak a multik és ki jár jól?" című írásunk több pontját vitatta és egyben kifogásolta a Tesco Globál Áruházak Zrt., arra hivatkozva, hogy az írásban megjelent információk a társaság magyarországi jelenlétét kívánják rossz színben feltüntetni. Az alábbiakban összefoglaltuk az írás Tesco által kifogásolt pontjait, a cég véleményét, s idézzük Béres Molnár Gergelynek, a cikk szerzőjének reagálását is.

1. A HVG Online csoport által az Adózónán közzétett „Mennyit és hol adóznak a multik, s ki jár jól?” című Béres Molnár Gergely könyvvizsgáló, adószakértő által szerzett cikk egyoldalúan, bizonyos tények elhallgatásával igyekszik rossz fényben feltüntetni a Tesco-Global Áruházak Zrt. magyarországi jelenlétét, írja a társaság állásfoglalásában.

A cikk szerzője azonban úgy véli, a Tesco-Globál Áruházak Zrt. adózásával kapcsolatban közölt írás nem kívánta és kívánja rossz fényben feltüntetni a társaság magyarországi jelenlétét, amelyre egyebek között a cikk záró mondata is utal: „Nem feltételezhető, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. megsértette volna az adójogszabályokat Magyarországon. A szerző célja az volt, hogy a figyelmet felhívja arra, hogy "egy blue chip (vagyis a vezető tőzsdei cégek közé tartozó) céggel szemben mások az elvárások, annak társadalmi és gazdasági súlya miatt.” 

2.  A Tesco állásfoglalásában kifogásolja, hogy annak ellenére, hogy a szerző a szöveg elején is arra hivatkozik, hogy nyilvános adatokat tesz közzé, annak végén a csatolt hivatkozás, mint adatforrás már egy vállalkozást reklámozó honlapra mutat.

A szerző a szöveg elején valóban arra hivatkozik, hogy nyilvános adatokat tesz közzé, miután a közölt link jelenleg is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának oldalára mutat. A cikkben közölt adatok – tehát minden kétséget kizáróan -  nyilvános adatbázisokban szerepelnek. Ennek alátámasztására csatoltuk (lásd a cikk alatt) azt a négy a Tesco-Global Zrt. beszámolóját tartalmazó pdf dokumentumot, amely a hivatkozásban is megjelölt honlapról letölthető.

Amennyiben, ahogy az állásfoglalásban szerepel, a link egy vállalkozást reklámozó honlapra mutatna, önmagában az sem zárná ki azt a tényt, hogy az adatok nyilvánosak, azaz bárki által hozzáférhetőek. 

3. Visszatérve az elhallgatott tényekre, ha az Olvasó felkeresi a www.e-beszamolo.kim.gov weboldalt, ott megtekintheti a teljes valóságot, miszerint Tesco-Global Áruházak Zrt. a 2010.02.28-án zárt pénzügyi évében 2,695 milliárd forintot fizetett be például helyi iparűzési adóként. Csak remélhetjük, hogy a cikkíró által említett „20-25 jobban kereső egyéni vállalkozó” ezt szintén megtette. Mindezen felül meg kell említeni, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. a 2010.02.28-án zárt pénzügyi évében további több mint 650 millió forint építményadóval finanszírozta a helyi önkormányzatok és példának okáért több mint 10 milliárd forint társadalombiztosítási járulékkal az állam működését.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. állásfoglalása azonban olyan információkat közöl (helyi iparűzési adó, építményadó, társadalombiztosítási járulék), melyek nem voltak a cikk témái. A cikknek, hangsúlyozza Béres Molnár Gergely, nem volt célja, hogy elemezze a Tesco-Globál Áruházak Zrt. teljes tevékenységét, illetve adózását. A szerző csupán arra az ellentmondásra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a Tesco PLC. az éves jelentésében 26,4 százalékos nyereségadóval számol, ezzel szemben a Tesco magyarországi vállalata csak 1,6 százalék nyereségadót fizetett Magyarországon a 2010. február 28-án lezárt pénzügyi éve alapján.

4. Vajon hogyan „sikerült” a társasági adót a cikkben említett 57 millió Ft-ra csökkenteni? Nyilván minden adózással foglalkozó szakember számára világos, hogy fentebb említett helyi iparűzési adó nemcsak ráfordításként volt elszámolható 2009. december 31-ig, hanem társasági adóalap csökkentő tételként is szerepeltetni lehetett a hatályos jogszabály alapján. Ennek adóhatása 431 257 000 forint volt. Továbbá a Tesco-Global Zrt folyamatosan beruházásokat végez, amelynek szintén adóalap csökkentő hatása van a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok miatt. Ez adóévenként 500 millió forint adóalap után 80 millió forint adócsökkenést eredményez. Természetesen a Tesco-Global Áruházak Zrt. a 2010. február 28-án zárt pénzügyi évében is – mint a megelőző években - 500 millió forintot jelentősen meghaladó, több mint 30 milliárd forint beruházást eszközölt. Tehát csak ez a két tétel 511 257 000 forint adócsökkenést eredményezett, mely minden adóalany számára hozzáférhető adócsökkentő jogcím.

Béres Molnár Gergely, a cikk szerzője nem vitatja, hogy a helyi iparűzési adó összegével és a fejlesztési tartalék összegével is lehet csökkenteni az adóalapot, azonban a magyarországi Tesco esetében, ahogy a beszámolóból is kiderül, nem ezek voltak a meghatározó tételek az adóalap csökkentésekor, hanem a külföldi fióktelep miatt eszközölt adóalapcsökkentés, ami összesen 7 milliárd 457 millió forint volt. A Tesco-Globál Áruházak Svájci fióktelepe 7,4 milliárd adózás előtti eredményt ért el, s ez után 133 millió forintnak megfelelő összegű (1,8 százalék) adót fizetett meg Svájcban.

5. Természetesen időszerűbb adatokkal is szolgálhatunk a társaság adófizetési szokásait illetően. Ennek mi sem ékesebb bizonyítéka, mint az utóbbi időkben sokat tárgyalt ágazati különadó. A Tesco-Global Áruházak Zrt. 2010. decemberében több mint 10 milliárd Ft-ot fizetett be ezen a jogcímen az akkor még APEH néven ismert állami hivatalnak. Ez meghaladja a Tesco előző év adózott eredményét. Érdekességként megemlítendő, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi piacon, árbevétel alapján, a 2. 3. 5. legnagyobb élelmiszerlánc különadó befizetése aránytalanul elmarad a piacvezetőjétől, és mindössze néhány millió forintban realizálódik, kizárólag tulajdonosi struktúrájuknak köszönhetően.

Ezt a két állítást az Adózóna írása nem vitatta és kommentálni sem kívánja.