APEH-ellenőrzés: trükközhetnek a revizorok - új szabály

Megosztás Tetszik

Az önellenőrzés szabályaival eddig a cégek élhettek vissza, a 2011-es módosítást követően már ez a lehetőség az adóhatóság kezében van. A kérdés csupán az, hogy él-e majd a törvény adta jogával?

Az adóbevallás benyújtásakor és az adófizetési határidő pillanatában a cégek vezetői rendszerint úgy tekintenek az államra, mint cégük tönkretevőjére. De az adóbefizetés határideje elhalasztható volt, méghozzá legálisan és olcsón! A cégek – magánszemélyek és egyéni vállalkozók kivételével – eddig talán a leggyakrabban használt adóelhalasztási trükkje az volt, egy adott befizetendő adót tartalmazó bevallás csökkentett, vagy „0-ás” összegben nyújtották be, majd később önellenőrzéssel azt helyesbítették - meséli Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Szövetségének alelnöke.

E trükk kockázata világos volt: ha az adóhatóság rájött a bevallás valótlanságára, akkor kezdeményezhetett az érintett adónemre egy adóellenőrzést. Ritkán volt az APEHnek akkora "szerencséje", hogy önmagától rátaláljon ezekre az adózókra - meséli Ruszin Zsolt. A kockázat ellenére azért is csábító lehetőség az adófizetés „olcsó” elhalasztása, mert az első önellenőrzésig csupán a késedelmi pótlék felét kellett megfizetni, ami lényegében a jegybanki alapkamattal egyezett meg, ráadásul ezt a pótlékot költségként is le lehetett írni. Az ellenőrzés megindítása tehát az egyetlenegy eszköz, arra hogy ezt az adózói magatartást az adóhatóság visszaszorítsa, azonban az ellenőrzésre vonatkozó írásos értesítést követően az adózónak még mindig volt 15 napja, hogy „megokosodjon” és benyújtsa az eddig be nem vallott adókra vonatkozó korrekciót.

Az idei évtől változó szabályozás szerint érvénytelen az az önrevízió, amelyet az ellenőrzés megkezdését megelőző nap végéig az adózó nem nyújtotta be, vagyis az ellenőrzés tudatában már nem lehet a korábbi bevallásokat korrigálni, még cégek esetében se - figyelmeztet az alelnök. (A magánszemélyek eddig se tudtak az ellenőrzésről szóló írásos értesítést követően érvényes önellenőrzést benyújtani.)

Az ellenőrzés megkezdése, csak akkor tekinthető hivatalosnak, ha arról írásban tájékoztat a hatóság. Ennek formája lehet idézés, vagy maga a megbízólevél kézbesítése, átadása is. A telefonon történő értesítést a bíróságok csak akkor fogadnák el, ha annak tényét az adózó is elismeri, ami kétséges, így ha a hivatal biztosra akar menni, akkor nem hívogatja az adózót, hanem írásos értesítést küld.

Az új szabályok szerint megfordul a trükk. Immáron az adóhatóság vonulhat ki az adózóhoz az önellenőrzés tudatában és kezdheti meg az ellenőrzést. Miután a cégek kivétel nélkül elektronikus úton juttatják el a bevallásokat az adóhatóságnak a törvényszövegben említett „postára adta” lehetőségként fel se merül. Ez azt is jelenti, hogy az adóhatóság azonnal értesül az önellenőrzési adatokról. Így például a reggel benyújtott önellenőrzés esetén aznap délutánig jó esélye van a hivatalnak, hogy az ellenőrzésről írásban – mondjuk a székhelyen, személyesen – írásban értesítse az adózót. A benyújtott önellenőrzés így érvénytelen lesz, az adóhatóság számára az adóhiány pedig – mondhatni – le van zsírozva.

A hivatal és a szabályozást kimunkáló minisztérium részéről a felvetésre úgy reagáltak, hogy a törvényben foglaltak világosak és egyértelműek, bár az adóhatóság részéről megjegyezték, hogy a kiválasztási rendszer elkülönül a revizoroktól és olyan lassan működik, hogy szinte kizárt, hogy az önellenőrzések miatt még aznap elkezdjék az ellenőrzést.