Tevékenységre jellemző kereset: mi vele a gond?

Megosztás Tetszik

Utolsó reményként adótanácsadók és érdekképviseletek a kormányfőtől kérik, hogy törölje el a főállású vállalkozók adó- és járulékalapjára vonatkozó szabályokat.

Nemcsak a „célszemélyek”, hanem könyvelők és adótanácsadók is végig bíztak abban, hogy az Alkotmánybíróság (AB) elmeszeli azt az idén január 1-jétől bevezetett előírást, hogy a főállású egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozások főállású tagjainak tevékenységük szokásos piaci értéke után kell személyi jövedelemadót és a tevékenységre jellemző kereset után társadalombiztosítási járulékot fizetniük. A két fogalomnak csak a neve különböző, matematikai definíciója ugyanaz.

Az új adó- és járulékalap ellen alkotmánybírósági beadvánnyal is ágálók többek között arra hivatkoztak: a jogalkotó túl tágan és nem elég egzakt módon határozta meg a piaci díjazás fogalmát, és ezzel jogbizonytalanságot teremt. Azt pedig a vállalkozói szabadság megsértésének tartják, hogy az új szabály miatt a törvényhozás, nem pedig a vállalkozó dönti el, hogy pénzét bérként vagy osztalékként veszi-e ki. Ha ugyanis valaki úgy akar osztalékot kivenni, hogy a piaci díjnál kevesebbet számol el vállalkozói kivétként vagy személyes közreműködői díjként, akkor az osztalékot (vagy annak egy részét) ugyanúgy szja, 27 százalékos tb-járulék és 17 százalékos egyéni járulék terheli, mintha bérként fizetné ki.

Molnár Patrícia Megtorpedóznák című cikkének folytatását olvassa el a legfrissebb HVG-ben (2010/39)!