hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehet-e nulla a településre jutó helyi iparűzési adó?

  • dr. Marosi Andrea

A címben feltett kérdésre a válasz igen prózai: lehet. A jogalkotó ugyanis módszer helyett hangzatos elvekkel próbálja pótolni a képleteket. A matematikai szabályokat azonban hidegen hagyják a szlogenek.

Egy pécsi székhelyű vállalkozás a kilencvenes években azért tartott fenn vidéki székhelyet, mert Budapesten gyalázatosan lassú volt a cégbírósági ügyintézés. Miután a fővárosban végzett tevékenység mellett Pécsett se alkalmazottja, se eszköze nem volt, semmilyen olyan megmérhető paraméter nem állt rendelkezésre, amely szerint a helyi iparűzési adó megosztására mód lett volna. A könyvelő némi töprengés után, egy kerek nullát írt be a pécsi iparűzési adóbevallás végére.

Az önkormányzati adóhatóság az ellenőrzése során nem kevesebbet állított: mindegy, hogy miként, de jusson Pécsnek is valamennyi. A könyvelő ugyan az elvvel egyetértett, de a törvény szerint akármelyik megosztási módszert alkalmazta, rendre nulla jött ki. A megosztási módszerek számszerű eredményét a revizor ugyan nem vitatta, mégis a határozatban elmarasztalták a céget, mondván: becsülni kellett volna. Ezt a revizor szóban úgy magyarázta, hogy „megalkudhattak” volna, hogy mennyi jusson Pécs számára.

A könyvelő még az alkura is hajlandó lett volna akkor, ha a főváros is egyet ért azzal, hogy a rá jutó iparűzési adó csökkenjen Pécs javára. A fővárosi ügyintézők azonban ennek a lehetőségét is elutasították, sőt jelezték, hogy nem is kívánnak a vitában részt venni, a vállalkozás azt oldja meg maga. Az önkormányzati adóhatóság kitalált egy 10 százalékos arányt, ezt alkalmazva becsülte meg a neki járó iparűzési adót, majd az összeg felét még bírságként is kiszabta, sőt még késedelmi pótlékot is számított rá.

Önmagában a becslésre se kerülhetett volna sor, hiszen minden adat, tény, körülmény ismert volt, de ez nem zavarta a fellebbezést elbíráló államigazgatási hivatalt. Ennek a másodfokú döntésnek az indoklása kerek-perec kimondta, hogy a jogszabályt a Pénzügyminisztérium különböző szaklapokban megjelent véleménye teszi igazán teljesessé és a vállalkozás téved, ha ezeket figyelmen kívül meri hagyni. A bírósági tárgyaláson azonban az eljáró bírónő csak udvariasságból várta ki az alperesi védekezés ezen részét, majd jelezte, hogy szakfolyóiratokra, újságokra és egyéb nem jogszabályi szintű irományokra a per során a hivatal ne hivatkozzon.

A Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.540/2009/6. számú ítélete hatályon kívül helyezte Pécs önkormányzati adóhatóságának kérdéses döntését és ezzel végett vetett a szakmai körökben régóta tartó vitának is. Az iparűzési adó megosztása tehát vezethet nullára, hiszen a törvény szerinti megosztás matematikai szabályait be kell tartani, még akkor is, ha elviekben az ellentmond a törvény szándékának. Ez az ellentmondás tehát nem róható fel se a pécsi székhelyű cégnek, se más vállalkozásnak.

Ki a felelős? A pongyola jogszabályi szöveg ilyen szakmai kérdésekben nem is az Országgyűlés asztalán dől el, hanem az előterjesztő szakfőosztálynál, amely jelen esetben a Pénzügyminisztérium Önkormányzati Adók és Illetékek Főosztálya (hamarosan ez az egység is beleolvad a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetébe). Az önkormányzati szövetségeket hidegen hagyják a megosztás részletszabályai és azokba amúgy eddig se engedett sok beleszólást a minisztérium. Az iparűzési adó esetében az inkoherens, a vállalkozást bizonytalanságban tartó „nem lehet nulla” elv alkotmányossági vizsgálatának eredménye ezek után borítékolható lenne. A jogszabály korrekciója tehát szükségszerű, ha nem akarják az illetékesek kivárni, amíg a viszonylag egyszerűen elbírálható kérdésben az Alkotmánybíróság esetleg – szégyenszemre – döntést hoz.

Érdemes észrevenni, hogy ugyanezen főosztály volt a szakmai kimunkálója a törölt luxusadó és vagyonadó szabályozásának is.

Ruszin Zsolt

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink