Döntött az Ab: ingatlanadó eltörölve

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

"Én jó iránynak tartottam, hogy a jövedelmek helyett a fogyasztást és a vagyont terhelje magasabb adó, de úgy tűnik nálunk ez átvihető" - kommentálta lapunknak az AB döntését Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Az Ab honlapján olvasható közlemény szerint a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes. Az Ab szerint ugyanakkor a törvényhozó, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon önadózással is párosítja, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázatát egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései viszont alkotmányosak. Az Alkotmánybíróság honlapján olvashatón határozat kitér tehát arra, hogy: az adókötelezettség szempontjából mindenekelőtt bizonytalanságot jelent az, hogy  az adóalap többféleképpen is megállapítható.

Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat - tartalmazza az Ab közleménye.
   
Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot. A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az Ab - más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve - nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.
   
Az Ab-hez a vizsgált törvény kapcsán több mint félszáz indítvány érkezett. A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és ezt követően hozta meg egyhangú határozatát. A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. Ebből az Alkotmánybíróság az ingatlanok után fizetett adót kedden egyhangú határozatban alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
   
A vagyonadót először 2010-ben kellett volna bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kellett volna, először az szja-val egyidejűleg, a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig.
   
A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna. Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna. Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban elmondta: a költségvetés ebben az évben 50 milliárd forint bevételt várt a vagyonadóból. Szollár Domokos kormányszóvivő korábban rámutatott: a vagyonadó a korábbi szabályok szerint az adózóknak mindössze 5 százalékát érintette volna.

"Elsősorban azért lehet alkotmányellenes az ingatlanadó, mert a jogalkotó a forgalmi érték meghatározásánál eltért a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseitől és a nem szabályozott kérdésekben kihagyta az illetékről szóló törvényt, helyette az adózás rendjéről szóló törvényre (Art.) hivatkozik" - írta már 2009 augusztusában Angyal József okleveles adószakértő  az Adózónán, aki maga is az Ab-hez fordult a problémásnak talált jogszabály miatt., s az Ab indoklása egybevág a szakértő által feszegetett problémákkal. A cikk arra is kitért: "A forgalmi érték adóhatósági meghatározása is problémás, ha nem az illetéktörvény, hanem az adózás rendjéről szóló törvény szerint járunk el. Hogyan támasztja alá az adóhatóság az általa megállapított forgalmi értéket? A forgalmi érték fogalmát a vagyonadótörvény nem határozza meg egyértelműen. Az adófizetésre kötelezett személyre részben értelmezhetetlen módon, az adóhatóság által alkalmazható fogalmat pedig túl szélesen határozza meg. „Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető”. Ez a forgalmi érték meghatározása körében - eltérő törvényi szabályozás hiányában - kétséget kizáró bizonyítást követel meg az APEH részéről. Ha az illetéktörvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, akkor mi tekinthető kétséget kizáró pontos forgalmi értéknek?".

„Egyrészt sajnálom, másrészt örülök. A dilemmám abban áll, hogy egy olyan adónemet töröltek el, amelynek helye lenne Magyarországon. Véleményem szerint ugyanis jó irány volt elmozdulni a jövedelmek adóztatásától az jobban látható vagyonelemek adóztatása felé. Ugyanakkor örülök is, mert egy rossz szövegezésű, túl gyorsan készült jogszabályról beszélünk, amely a jogkövető állampolgárok számára is borzasztóan nehezen követhető"- mondta az Adózónának, Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető cégtársa az ingatlanadóval kapcsolatos döntésről. A költségvetésből így kieső 50 milliárdról úgy véli, nem olyan nagy tétel, amelynek pótlása komoly gondot okozhat majd. Erdős Gabriella szerint a jogalkotók sietségének eredménye az Ab-határozat. "Egy új adónem bevezetése legalább három év, ezt nem éehet megspórolni, ugyanakkor látni kell azt is, mind az Egyesült Államokban, mind Európában létezik és működik az ingatlanadó intézménye"- utalt arra, hogy ha nem is négy éven belül, de idővel Magyarországon is szükség lesz erre az adónemre. Bevezetésekor ugyanakkor mérlegelni kell más országok tapasztalatait, tanulmányozni kell az ott bevezetett rendszereket, s arra is tekintettel kell lenni, hogy az ingatlanpiacon a forgalmi nagyon gyorsan változik, ezt is kezelnie kell majd a jogszabálynak."Hazánkban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a rendszerváltást és annak következményeit. Lehet, hogy egy család húsz évvel ezelőtt kalákában felépített egy házat, amelynek a környezete mára erősen felértékelődött, ők viszont továbbra is létminimumom élnek"- hangsúlyozza a szociális szempontot. S azt is kiemeli: bár a jogalkotók az adónem bevezetés mellett érvelve következetesen a minimálbérre bejelentett gazdag vállalkozókra hivatkoztak, ezt is tudná kezelni egy jól megalkotott jogszabály. "Mivel az ingatlanokat már adózott jövedelemből építik sokan, így az szja-bevallásnál lehetne az ingatlanadót ellentételezni". A szakember azt is kiemelte: még időben született döntés és visszamenőleg sok bonyodalommal nem kell számolni.

Az Ab-hez benyújtott indítványok és a döntés kimenetele nemcsak a civileket, de az adószakértőket is foglalkoztatta. Angyal József a taláros testülethez érkező beadványokat vette sorra, míg Vámos-Nagy Szabolcs az Ab döntéseinek hátterét firtatta: "Először is az Ab adóügyekben az utóbbi években adóügyekben feltűnően aktív. Ezzel persze magára vonja az érdeklődést és a sorozatos támadásokat. Az öngerjesztő folyamat vége egyelőre nem ismert. Másodszor: szinte abszurd döntések születnek".

Az elmúlt hetekben az APEH honlapján megjelent vagyonadó kalkulátor körül is sok zavar volt. Az adóhatóság előszür november közepére ígérte, de csak a törvény életbe lépést követően, január 9-én indult el, s ezt követően is voltak vele gondok. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a döntést követően.

Az MSZP még tanulmányozza a döntést, a KDNP örül
MSZP ismeri az Alkotmánybíróság (Ab) ingatlanadót eltörlő döntését, de annak indoklását még tanulmányoznia kell. Nyakó István, az MSZP szóvivője ezt annak kapcsán mondta kedden az MTI-nek, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A szocialista politikus közölte: részletesebb nyilatkozatuk előtt még tanulmányozzák az Ab részletes indoklását.Felhívta arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el.Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett közel 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István megismételte: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az Ab indoklását. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) örül annak, hogy nem csak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett - reagált Halász Zsuzsa, a párt szóvivője.