Jelszóemlékeztető


 

Ellentmondás vagy mégsem?

Életvitelszerű bentlakás: miért nem kell az APEH elnökének ingatlanadót fizetnie?

Utolsó módosítás: 2010. január. 20
Szerző:

A HVG Portré rovatában és később a hvg.hu-nak is azt nyilatkozta az APEH elnöke, hogy van egy 30 millió forint alatti lakása Nyíregyházán és egy 15 millió alatti Budapesten, ezért nem kell ingatlanadót fizetnie. A jogszabály szerint ez csak akkor igaz, ha életvitelszerűen Nyíregyházán él. Mit jelent a gyakorlatban az életvitelszerű bentlakás? Miután az APEH elnökének nyilatkozata és az adóhivatal APEH 34. számú információs füzetében szereplő tájékoztató egymásnak ellentmond, arra kértük az adóhatóságot, oldja fel ezt az ellentmondást.



 
 

Az APEH korábban arról nyilatkozott a hvg.hu-nak: "Szikora János  életvitelszerűen Nyíregyházán lakik, ott él a családja, minden hétvégén hazajár a fővárosból, ezért mentesülhet az adófizetés alól. "  

 Ehhez képest az APEH 34. számú információs füzete a következőkről tájékoztat az életvitelszerű betlakással kapcsolatban:

" A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt  jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése  céljából használja az ingatlant."

Egy magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant.

Több, egymással konkuráló lakóingatlan esetén a fenti körülmények együttes vizsgálata alapján lehet megállapítani azt, hogy melyik ingatlan szolgál a magánszemély tényleges, életvitelszerű lakhelyéül. Megvalósul az életvitelszerű ottlakás akkor is, ha például a magánszemély ezen lakóingatlan fekvésének helyétől eltérő településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként, de hétvégén – hivatalos elfoglaltságai leteltével – lakásába visszatér - így értelmzi az információs füzetben szereplő tájékoztatást Angyal József, okleveles adószakértő.  Szerinte az idézett bírósági határozatok (máshol is van lakása) is azt támasztják alá, hogy az APEH elnöke életvitelszerűen Budapesten él.

Az Adózóna kérésére, hogy oldják fel a fenti ellentmondást, az APEH sajtóosztályán  elmondták az "életvitelszerű ottlakás" fogalmát számos jogszabály - köztük a menedékjogi, a szociális, területszervezési, de még adójogi jogszabályok is) tartalmazza, anélkül, hogy az ilyen jellegű tartózkodás tartalmát ténylegesen
meghatározná.

Hozzátették azt is, hogy valamely személy esetében ez azon lakóingatlana esetében merül fel,
- ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy
oktatási intézménybe, illetve ide tér haza),
- amely családi élete helyszínéül szolgál,
- amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,
- illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címként)
jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

Az adóhivatal állásfoglalása szerint tehát megvalósul az életvitelszerű ottlakás akkor is, ha például az adózó ezen lakóingatlan fekvésének helyétől eltérő településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként, de hétvégén (hivatalos elfoglaltságai leteltével) lakásába visszatér.


 

 






Kapcsolodó anyagok:


Ajánljuk még

Adótörvények: mi és hogyan változik?

A parlament csütörtökön elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a végkielégítéseket. tovább >>


Fizetési könnyítés az APEH-nál: mikor, kinek és miért nem jár?

Fizetési kedvezményt azon kaphatnak, akik méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudnak eleget tenni előírt fizetési kötelezettségeiknek. De mi alapján mérlegel ilyen esetekben az APEH? tovább >>


Áfa

Az áfatörvényben a legjelentősebb változások 2004. május elsején történtek Magyarországon, mivel ebben az időpontban csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Ezután már nem voltak generális változások, csupán kisebb kiigazításokra, módosításokra került sor. Mivel 2006 januárjában és szeptemberében is – az államháztartás egyensúlyát javító törvénycsomag részeként – lépett hatályba több módosítás, így januártól csupán néhány területet érint a változtatás. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény és 2007. évi változásai az alábbiakban olvashatóak.
tovább >>



Ajánlom a Gurura

Béren kívüli juttatások
 
Adóváltozások 2009
 
2010. Július
KeSzCsSzVa
---1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031-
-------

További hónapok »




Jogszabály kereső

» Adó-, és tb-jogszabálykereső

Az adozona.hu tartalmi szolgáltató partnere a HVG ORAC.

További jogszabályok itt:
www.ingyenjogszabaly.hu

Írjon nekünk!
Vagyonosodási vizsgálat
hírek
Vállalkozás