Adózásból élők: papírral vagy anélkül?

Megosztás Tetszik

A piaci igény nyilvánvaló: az adójogszabályok közt az emberek önmagukban ritkán igazodnak el. Hívnak tehát egy szakembert, akik, bár mindannyian az adózással foglalkoznak, végzettségüket tekintve széles skálán mozoghatnak. Az olvasó legjobban akkor igazodhat el a faramuci elnevezések sűrűjében, ha éppen a végzettségére kérdez rá a kiszemelt szakértőnek.

Adószakértő

Ez az egyetlen titulus az adóügyekkel foglalkozók körében, amelyhez nem szükséges direkt adóügyi végzettség. Aki ezzel a területtel óhajt foglalkozni, a szakértő megnevezést egy igazolvány birtokában használhatja, amelyhez az hivatalos út (akárcsak az összes többinél) a 2009. január 1-től érvényes legújabb törvény szerint kizárólag a Pénzügyminisztériumi listára való felkerülésen keresztül vezet. Akkor is, ha az alany semmilyen adózási képzésben nem vett részt, a pénzügyi vagy könyvvizsgálói bizonyítvány alapfeltétel, mindez felsőfokon. A továbbiakban a szakmai önéletrajz révén tudja a jelölt megindokolni, hogy miért is érdemli ki a szakértő elnevezést, az önéletrajzban ugyanis a minimum öt éves szakmai gyakorlatnak is szerepelnie kell. Mivel a pénzügyi tanácsadás terén végzett gyakorlat is „pontot ér”, az igazolvány kiadásával és a névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatban a PM nem kötekszik sokat. Így lehet, hogy a minisztérium által vezetett adószakértői lista nagyságrendekkel hosszabb a többinél, több mint háromezer nevet sorol fel. Ők ellenjegyezhetik az adóbevallásokat, illetve egyéb adóügyi tanácsadással segíthet könyvvizsgálói vagy pénzügyi tanácsadói munkájuk során az ügyfeleiket. Az adószakértőség tehát önmagában nem egy végzettséget, hanem egy foglalkozást jelöl.

Adótanácsadó

Felsőfokú végzettséggel és szakiránytól függően egy vagy két év adóigazgatási vagy adóoktatási téren szerzett gyakorlattal rendelkezőknek adott a lehetőség, hogy adótanácsadóvá képezzék magukat. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő végzettség megszerzéséhez plusz két tanévnyi tanulás szükséges, amely már speciális adóügyi ismereteket jelent. Az adótanácsadók szintén a PM-nél kérhetik a nyilvántartásba vételüket, nekik az OKJ-s bizonyítványt kell csatolniuk. A nagyjából 1300 főt számláló országos listán található szakemberek egy része önálló „praxissal” rendelkezik, esetleg gazdasági társaság vezetője, de közülük sokat alkalmaznak nagyobb könyvvizsgáló cégek is a számviteli vagy pénzügyi osztály vezetőjeként. Ami a tevékenységet illeti, az adótanácsadó jogosult vállalkozások, más jogi személyek és magánszemélyek adóival, adó jellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggő tanácsadásra, segítségnyújtásra, a kötelezettség teljesítésében és a jogok érvényesítésében való közreműködésre, továbbá az adóhatóságok előtti képviseletre. Ez a munkakör igen jól fizetőnek mondható: a Merces.hu felmérésében résztvevők átlag bruttó 380 ezer forintot keresnek havonta.

Okleveles adószakértő

Az adóügyi végzettségek legmagasabbika az oklevél, mely az adótanácsadói szakképesítéssel rendelkezők  számára biztosít továbblépést a szakmai ranglétrán. Az ügyfél, ha biztosra akar menni, nyilván szintén közülük válogat. Az adótanácsadók öt év szakmai gyakorlattal jelentkezhetnek a továbbképzésre, amelynek egy éve során specializálódik a nemzetközi adózás, adóellenőrzés, jövedelemadó vagy forgalmi adó témák valamelyikére. A tanfolyam végén szakdolgozatot készít, és meg is védi azt. Az adótanácsadónál már felsorolt tevékenységeken kívül az okleveles adószakértő így képes nemzetközi adóterv készítésére, költségvetési kapcsolatok optimalizálására, könyvviteli információk ellenőrzésére, elemzésére és felhasználására, illetve adószakértői ellenőrzés magas szintű megszervezésére és elvégzésére, adótanácsadói szervezetek munkájának irányítására, vezetésére. A PM-nél valamivel több mint 120 főt tartanak nyilván ezzel a képesítéssel, és akárcsak az előző két pontban említett szakembereknek, nekik is ötéves továbbképzési időszakot írtak elő, melynek során bizonyos mennyiségű kreditpont megszerzése kötelező. Az okleveles adótanácsadó tehát a legmagasabb szakmai képesítés az adózási szakemberek piacán, ennek megfelelően a nekik fizetendő díjak is a legmagasabbak.

Miért ne a könyvelőt?

Bár a vállalkozó szemszögéből elsőre kényelmesnek tűnhet adóügyekben is a könyvelőhöz fordulni, ahova már egyébként is járni kell, ugyanakkor ez a megoldás nagyon messze jár az ideálistól. Tanácsokat persze adnak a könyvelők is bőven, de ez maximum addig működhet, amíg a társaság képviselőjét az APEH magához nem szólítja. Ilyenkor aztán végképp a legnagyobb taktikai hiba a könyvelőt küldeni: ő ugyanis gyakran nincs azzal tisztában, hogy mire kell rákérdeznie, milyen ügyekben köteles illetve nem köteles nyilatkozni, illetve milyen dokumentumokat kell egy vitatott adózási magatartás esetén bemutatnia. Ily módon akaratlanul olyan tényeket is felfedhet, amelyben az adóhatóság eddig nem is akart vizsgálódni. Az is előfordulhat, hogy magának a cégvezetőnek sem volt fogalma egy szabályozással ellentétes gyakorlatról, így azonban ezzel azonnal a hatóság célkeresztjébe kerül. Így tehát érdemes a könyvelő számára meghagyni a könyvelői feladatokat, a társaság APEH előtti képviseletét pedig adótanácsadóra vagy okleveles adószakértőre bízni – minél nagyobb összeg forog kockán, annál inkább.