Oszkó az olcsóbb és motiváltabb magyar munkaerőről

Ezek a változások az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentését eredményezik az élőmunka adóterheit érintően - mondta a szakértői kormány minisztere. Csökken az adócentralizáció Magyarországon: tavaly még 40 százalék felett volt, ma már ez alatt van, s a cél a 33-34 százalék elérése, beérve így a visegrádi országok szintjét, amelytől egyelőre az elmaradásunk 6 százalék körül van - hangsúlyozta.

A munkára rakódó adóék szintén jóval meghaladja a környező országokban jellemző terheket: a visegrádi országokkal szemben 12 százalékos a lemaradásunk, Szlovákiához képest pedig 16 százalékos, s ez komoly versenyhátrányt jelent - foglalta össze a miniszter, hozzátéve, hazánkban lényegesen túladóztatják a foglalkoztatást. "Ezt gyorsan csökkenteni kell, de ennek az átrendezésnek ára van: a fogyasztási adók terén lépni kell, és ki kell terjeszteni az adózást a vagyonra - ezt a koncepciót a parlament jóváhagyta"- mondta Oszkó, hozzátéve: erős váltás, amelynek a magyar gazdaság lesz a kedvezményezettje. A vagyonadó a legtehetősebb néhány százezer embert érint - fogalmazott.

A személyi jövedelemadót érintő változásokról szólva azt mondta: 3 millió adózónak csökken az szja-terhelése, ebből 1 milliónak legalább több mint havi 10 ezer forint nettó jövedelem-növekménye lesz, "ténylegesen a zsebükben fogják majd érezni". A bruttósítás igazságosságát megkérdőjelező kérdésre válaszolva azt mondta, a jövő úgyis igazságot tesz, mindenki láthatja majd a bérpapírján a plusz jövedelmet, s ebből a bruttósítás semmit nem vesz el. A bruttósítás negatív hatásait firtató felvetések nyilvánvaló félreértések - kommentált a pénzügyminiszter a lapunk szakértője által is felvetett problémát. Amúgy Csehország már évekkel ezelőtt bevezetett egy ilyen rendszert, s ez semmivel sem kevésbé követhető, mint a korábbi számítási módok - érvelt a pénzügyminiszter, hozzátéve, a jelenlegi rendszert az adójóváírás teszi bonyolulttá, nem az 1,27-es korrekciós tényező bevezetése. A teljes felbruttósítást, akkor érdemes megtenni, ha a munkáltatói terhek a végső szintre vannak beállítva, de ez még néhány év - mondta. Ez az első lépés a rendszer transzparensebbé tételéhez - tett hozzá.

Az eladósodottságot nem az adórendszer dolga kezelni, annak az a feladata, hogy segítse a jövedelemtermelést - mondta a pénzügyminiszter, aki azt is hangsúlyozta: 1997 óta folyamatos lemaradásban van hazánk a foglalkoztatottság tekintetében. "Meg kell szüntetni az értelmetlen strukturális hátrányt, cél, hogy ledolgozzuk a hátrányt."

Nem csupán 2010-re, de 2011-re is megvan az irányvonal, akkor a kedvezmények már nem csak az átlagbérnél, hanem a magasabb jövedelmeknél, 15 milliós sávhatárig érvényesülnek majd. Oszkó Péter említette még a marginális adóterhelés csökkentését is, vagyis azt, hogy az átlagbér esetében most 71 százalékot "vesz el az állam", s ezt 51 százalékra szorítják le, hogy "olcsóbb és motiváltabb legyen a magyar munkaerő".

Oszkó Péter azt is elmondta: számításaik szerint a nagy munkáltatók nem számolják fel a cafeteria rendszereket és nem is csökkentik a béren kívüli juttatásokra szánt összegeket, mert még így is jobban megéri, mint pénzben fizetni  a bért.