adozona.hu
Áfaemelés, szuperbruttósítás: mennyibe fog kerülni? (Számítási példa)
//adozona.hu/archive/20090420_afa_szja_szuperbruttositas_szja_afakulcs
Áfaemelés, szuperbruttósítás: mennyibe fog kerülni? (Számítási példa)
Tetszik
Bajnai Gordon által bejelentett adócsomag a korábban napvilágot látott reformjavaslatokkal egybecseng, ugyanakkor újdonságot az általános forgalmi adó kulcsának 5 százalék pontos emelése, a 18 százalékos áfakulcs bevezetése illetőleg a személyi jövedelemadóztatás területén a korábbi javaslatcsomagtól eltérő szuperbruttósítást jelent. Indokolt és érezhető változtatások-e ezek? Szakértőket kérdeztünk.
A jelentősebb áfaemelésre a költségvetési és az egyensúlyi helyzet stabilizációjához szükség van, ugyanakkor az áfaemelés inflációs hatásait is szükséges figyelembe venni. „A jelenlegi kifejezetten alacsony inflációs környezet az áfa-emeléshez megfelelő környezetet biztosít, ennek inflációs hatása pedig várhatóan a következő évben már nem jelentkezik” - emelte ki Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató vezérigazgatója. A 18 százalékos áfakulcs bevezetését politikai gesztusként kell értelmezni, ennek hatása a piac szempontjából kérdéses, hiszen nem jelent jelentős csökkentést a korábbi 20 százalékos kulcshoz viszonyítva, így elképzelhető hogy az adott termék illetve szolgáltatáskörben a végfelhasználók számára nem lesz érzékelhető.
Szerencsésebb lett volna az alapélelmiszerek tekintetében egy lényegesen kedvezőbb kulcsot bevezetni, a távhőszolgáltatás esetében pedig a 18 százalékos kulcs helyett a magasabb 25 százalékosat kellett volna alkalmazni. Ez azzal magyarázható, hogy júliusban a fűtési szezon véget ér, ennek megfelelően a 2009/2010-es fűtési szezonban várhatóan - amennyiben a forint nem gyengül jelentősen - a felhasznált földgáz árcsökkenésén keresztül érezhetően csökkenni fognak a távhőszolgáltatás díjai (mivel a földgáz ára Európában a kőolaj világpiaci árának a kilenc havi átlagához igazodik).
| Mi változik még? |
| A társaságokat érintő javaslatokról, a munkáltatói terhek csökkentéséről szóló hírekért kattintson ide! |
Nemzetközi tapasztalat - tette hozzá - válság időszakokban megnő a „fekete-szürke” gazdaságból származó jövedelmek aránya. Ezen jövedelmek megadóztatására a legjobb módszer a fogyasztáson keresztüli adóztatás. A válságkezelés azt jelenti, hogy úgy kell átrendezni az áfa terheket, hogy a válságban is fogyasztani képes tehetősebb magánszemélyekre jutna nagyobb áfa teher. Ezt a célt valósíthatja meg az élelmiszerek kedvezményes kulcsba sorolása. Teljesen felesleges az áfa emelés kompenzálására év közben az szja sávhatár visszamenőleges módosítása.
Szuperbruttósítás
Várhatóan 2010. január 1-től vezetik be az úgynevezett szuperbruttósítást, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltatót sújtó adóterheket, amelyek várhatóan 5 százalékponttal 32 százalékról 27-re csökkennek. Az új módszerrel számított magasabb adóalap alacsonyabb - várhatóan 15-17 százalékos szja - kulccsal fog adózni, a javaslat szerint 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig, e határ felett a várható adókulcs 33-35 százalék lesz. A szuperbruttósítás vonatkozásában még nem láttak napvilágot azok a részletszabályozások, amelyeken keresztül a szuperbruttósítás, mint javaslat egyértelműen támogatható. Fontos kiemelni, hogy a szuperbruttósítás, amennyiben a minimálbér adómentessége megszűnik, az alsóbb jövedelemkategóriákban adóteher-emelkedéshez vezetne, így 2010-től szükség lehet a minimálbér összegének jelentősebb emelésére, ami a jelenlegi gazdasági környezetben a munkaadói oldal ellenállásán elvérezhet.
Fontos további lényeges lépéseket tenni a jövedelmeket sújtó adók és járulékok vonatkozásában, hiszen míg a környező országokban az elvonás a bérek vonatkozásában 40 százalék körüli, addig ez Magyarországon bőven 50 százaléknál nagyobb elvonást jelent. Célszerű lenne átgondolni a családi adóztatás bevezetését, amelynek kidolgozására 2010-ig elegendő idő áll rendelkezésre. A családi adóztatáson keresztül a bérjövedelemből élő, azonban több gyermeket nevelő családokat lehetne kedvezőbb adózási helyzetbe hozni. Ugyanakkor e rendszeren keresztül a segélyeken élőket is a munka irányába lehetne terelni - természetesen ez utóbbi a megfelelő munkahelyteremtés nélkül önállóan nem valósítható meg.
Ez valójában a személyi jövedelemadó alapjának növelését jelenti. Ez majdnem mindenkinél - a sávhatártól függően - még a tervezett adókulcs csökkentés mellett is, adóterhelés növekedést fog jelenteni. Számokban kifejezve: a jelenlegi 100 ezer forint bevételhez 29 százalék+3 százalék (+ 32 000 forint) munkáltatói teher és 18 százalék (18 ezer forint) szja tartozik. A „szuperbruttósítás” és 5 százalékos járulékcsökkentés (27százalék) után az szja alapja 127 ezer forint lesz. Ha a tervezett „szja-kulcscsökkentés” legkedvezőbb 15 százalékos értékével számolunk, akkor az szja 19 050 (127 000, 15 százaléka) forint lesz. Az adóalap növelésének van sávhatáremelési vonzata is: a mostani, 1,7 milliós sávhatárt is „szuperbruttósítani” kell. Növelni kell 27 százalékkal: 2 159 ezer forintra. A korábban tervezett 2,5 milliós sávhatár bruttósítás után 3,175 milió lenne. 100 ezer forintos, 36 százalékos sávba eső jövedelemre is elvégezve a számítást, az eddigi 36 ezer forint szja helyett a bruttósított 127 ezer jövedelem után 33 százalékos kulccsal számolva 41 910 forint lesz a fizetendő adó.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
